SZERETEM A PÁRTATLAN TÁJÉKOZTATÁST


Szeretem a pártatlan tájékoztatást!



Elöljáróban elárulom, hogy nem szoktam olvasni a kurucot, s nem a színvonala, hanem azon stílus okán, amelyet éppen a magyarságot – és általában a gojokat – lenézõ, un. szélsõséges, zsidó oldalakon szokás alkalmazni. Ezzel természetesen nem azt vonom kétségbe, hogy nincs létjogosultsága a bennünket ért durva támadások visszautasításnak. Sõt azt gondolom, hogy kifejezetten hasznos annak érdekében, hogy fennmaradjunk és ébredezzünk. Ám nem tudom összeegyeztetni a saját, magyar lelkialkatommal a gyûlöletkeltésnek - még a jogosnak tetszõ változatát sem. Hozzáteszem, senkit nem akarok ezzel lebeszélni a honlap látogatásáról, csupán a saját álláspontomat próbálom indokolni. S bár a bölcsek köve nincs a zsebemben, viszont egy cikk, amelyet a kurucról töltött le egy barátom, s amely a Magyarok Szövetségérõl értekezik: eljutott hozzám. Saját érintettségem okán is írok, hiszen pl. úgy állítja be, hogy indoklás nélkül utasítottam el az országos elöljáróságra való jelölésemet! Ezt cáfolom, hiszen megírtam: „a jelölõbizottsági elnökké választásom és az országos elöljáróvá történt jelölésem: összeférhetetlen.” A cikket tehát meg kell kifogásolnom annak ellenére, hogy tudom: sokan fognak támadni ezért. Az eredeti kuruc szöveg kékszínû lesz, a kiigazításaim pedig – a pártatlan és hiteles tájékoztatás okán – fekete színûek lesznek. (Ne feledjék a jelmondatomat: Az igazság létezõ, de a hazugságot kitalálják.) BG



Lemondott Vukics a Magyarok Szövetsége élérõl az elbukott választás után.


Már a címmel is vannak kisebb gondjaim. Hiszen Vukics nem mondott le, hanem az esedékes tisztújításra nem fogadta el a jelölést, de nem is az önkormányzati választások után, hanem jóval elõtte közölte ezt velünk.


A címben szereplõ többi állítás - ha maradt még, akkor - hiteles.



A Magyarok Szövetsége belterjessége elõbb az önkormányzati választáson, majd saját tisztújításokon is kiderült. Vukics Ferenc szemfényvesztése, az MSZ valójában egy komolytalan, néhány fõs társaság. Miután mi egy olyan nemzetépítõ népmozgalomként határozzuk meg magunkat, amelynek a feladata az önszervezõdõ magyarság felrázása és az öntudathoz szükséges alkotmányos ismeretek és nemzeti büszkeség megszerzése, így valóban egy „komolytalan” és belterjes szervezet vagyunk. Hiszen nem akarunk OGY képviseletet, politikai állásokat egy olyan államban, amely álláspontunk szerint (de jure) illegitim. Nem vagyunk sokan, de nem akarunk senkire sem ráerõltetni semmiféle ideológiát, csupán a magyarsághoz tartozás nagyszerû érzését adjuk át az érdeklõdõknek, s az alkotmányos jogtudatot szeretnénk újra elvetni. Reméljük, hogy minden ellenkezõ híresztelés ellenére ki fog kelni a mag. (Akik aktív magyarokként vesznek részt a mozgalomban, s akik passzívan, de jelen voltak Bösztörpusztán, azok büszkék is erre a „szemfényvesztésre”!) Vukics Ferenc egyébként továbbra is szolgálja a nemzetet, s jelenleg a vörös iszap katasztrófa kapcsán felállt, civil vizsgálóbizottságban mûködik.


Az LMP-hez hasonlóan az MSZ-nek sincs igazán szervezettsége, és ugyanúgy ideológiai gyûjtõszervezet, tehát még a kevés tag is számtalan elvet képvisel, ami mindkét politikai tömörülést szétfeszíti. Ezen állítással nehéz mit kezdeni, hiszen írója nem tudhatja mennyien is vagyunk, hacsak nem áll mögötte valamilyen információs szolgálat,(?) hiszen mi, nem tartjuk nyilván sem az aktív, sem a passzív magyarokat, mert mindannyian tagjai a szövetségnek és immáron 1159 esztendeje!


Az önkormányzati választáson a Magyarok Szövetségének 121 jelöltje volt, ebbõl összesen 2 képviselõjük lett (tízezer lakosnál kisebb településen), míg pl. a Jobbiknál ez a mutató 4214-bõl 365 megválasztott képviselõ. Nem kívánok számháborúba keveredni, s így csak annyit árulok el a cikkírónak, hogy eredetileg kb. 350 tagunk kívánt indulni. Ennek egy része akkor, amikor tudomásra jutott, hogy milyen a település valódi anyagi helyzete, kijelentette, hogy lelkiismeretes ember nem indulhat el a választáson, hiszen ilyen mérvû adósságot becsületes ember nem képes kezelni. A pártok természetesen elindították a jelöltjeiket, hiszen náluk másként mûködnek a dolgok. Egyébként 1 város és 3 község élén áll ma olyan MSZ tag, aki aktívan velünk dolgozik, s ezeken a helységekben nem is lesz gazdasági csõd. Továbbá kb. 50 olyan képviselõtestületi tag jutott be, akik többnyire független jelöltként, de MSZ tagként dolgoznak a testületekben. Aki akarja, ki is számíthatja az arányokat. Ám mi nem tesszük, hiszen nem közpénzbõl élõ pártpolitikusok, hanem saját költségeinket viselõ nemzetpolitikusok vagyunk!


Az MSZ e csõdje után érthetõ, hogy lemondott Vukics. A jelölés alól kitérõ alapítónk – amint már említettem - jóval az önkormányzati választások elõtt bejelentette ezt, de kifejtette, hogy nem a munkát nem vállalja, hanem hatékonyabban akarja segíteni az embereket. Miután minden település, illetve megye maga döntötte el, hogy indulni akar vagy sem, ez a társadalom aktivitásának mércéje is.Szerintem egy tisztánlátó politológus – ha van ilyen – azonnal megállapítaná, hogy ez valóban nem a népmozgalom, hanem inkább a politikai színház sikere. Sikerült ugyanis elhitetni az emberekkel, hogy a nemzetpolitika nem alkalmas az eredeti céljai megvalósítására, csak a pártpolitika s ezzel egy régi, önfeladó játék folytatására bírták rá (pl. a Fejér megyei) tagjainkat is. Ebben persze ludasok azok is, akik az emberek félrevezetésével hivatásszerûen foglalkoznak, de vannak köztük amatõrök is. Az MSZ tehát még kudarcnak sem érzi a önkormányzati választásokat, 350 eredeti jelentkezõbõl, ha kb a fele indult el, akkor kifejezetten siker az ötven fõ körüli önkormányzati képviselõ és a 4 fõ polgármester.


Benis Miklóst választották "az elsõ elõjárónak az egyenlõk között" - fogalmazott Bene Gábor. Miután jóval ezer fölött volt a szavazatok száma, s Miklós neve minden szavazólapon szerepelt, ezért „elsõ” az egyenlõk között és nem azért, mert én mondtam! Benis pedig ezt írja: "Sokan mondtátok, hogy a Magyarok Szövetségének csak Vukics Ferenc lehet az elnöke, egyetértek, ezért is hagytuk az elnöki tisztet betöltetlenül." A kedves cikkíró persze nem volt ott az elején, hiszen a bevezetõ beszédemben elmondtam: egy népmozgalomban nincs is elnöki pozíció, s csak a megszokás mondatja ezt sokakkal. Én azonban felkértem a küldötteket, hogy hagyjuk meg ezen elnevezést a pártoknak, s egyéb szervezeteknek. Ha 1159 esztendõvel ezelõtt nem volt elnök, akkor most mi, milyen indokkal választanánk ilyen tisztséget? Benist egyébként anyagi vitákba is keverték, amire hosszú válaszban többek közt ezt írta: "Ki kell hogy ábrándítsak mindenkit: a Magyarok Szövetségében nincs olyan pénz, amit el lehetne síbolni, tocsikolni, bajnaizni, gyurcsányozni, hanem mindig pont annyi van, annyit ád a Jóisten, amennyire szükségünk van." Ki kell ábrándítsam a cikkírót: nem keverték anyagi vitába Benis Miklóst, hanem egy kedves hölgy keverte össze a panasznapot a munkaértekezlettel. Neki – és csak neki – a személyes sértõdés okán kellett volna egy szép hosszú levelet felolvasnia a munkaértekezleten, elvéve ezzel az idõt a fontos és aktuális megszavazandó kérdésektõl. (egyébként rám kell neheztelnie, hiszen 5 perc után én vontam meg tõle a szót azzal, hogy szavazást rendeltem el az ügyben!)


Az MSZ komolytalanságát jelzi, hogy országos tisztújító gyûlésükön csupán 56 küldött volt, e cikkünk alján lévõ tájékoztatóból pedig látszik, hogy bárki lehetett jelölt, akit akár csak egyetlen tag jelölt. Szóval a komolytalanság fokmérõje az, ha sok jelölt van. Sõt még az is gond, ha valakit csak egy személy jelöl. Mindig tanul valamit az ember. Ha száz jelölt lett volna akkor is az alkalmas személyeket választottuk volna meg. Az pedig, hogy csupán 56 küldött volt, az azt jelenti éppen, hogy a legmesszebbi megyékbõl is eljöttek szavazni a szövetség megyei, városi, járási elöljárói. Bár a közpénzekbõl busásan kifizetett OGY képviselõk mutatnának fel annyi áldozatkészséget, mint az ott jelenlévõ 56 küldött! (egyébként semmi sem véletlen, a Jóisten 56 küldöttet vezérelt hozzánk szavazni. Ez még jelképnek sem rossz, így október 23.-a elõtt!)


Köszönöm tehát a kurucnak, hogy a több éves hallgatás után most, tudatta olvasóival, hogy létezünk! Ez több annál, mint amit elvárok a média ilyen-olyan érdekvezérelt világától. A kuruc most tett valamit, amit a hatalom valószínûleg soha nem fog megtenni, mert bennünket nem tud majd ”használni” a politika színpadán, mint a pártokat, s így bennünket továbbra is el fog hallgatni. Mi nem mondunk jó szaftosakat, nem lehet ránk fogni, hogy antiszemiták és szélsõségesek vagyunk. Mi veszély vagyunk a hatalomnak. Ám remélem a kuruc ennél azért kurucosabb utat választ, s ha már egyszer hírt adott rólunk, akkor elküldi a megfigyelõjét november 27-én a kunszentmiklósi sportcsarnokba is, ahol nemcsak a küldöttek jelennek majd meg, hanem a tagozatok és a bölcseink is.



Honfiúi szeretettel várunk tehát mindenkit: Dr. Bene Gábor



ui:


Van egy állítás, amely alapja volt a sztálini "tisztogatás" magyarországi végrehajtásának. Rákosi többször is beszélt arról, hogy: Heim Pál - kitûnõ belügyi szakemberként - ügynököket épített be a munkásmozgalomba. Mindenki gyanússá vált tehát, aki a a Horthy érában lépett be bármilyen baloldali szervezetbe. Ez a tipusú beteges gyanúsítás kétségtelen, hogy Sztálintól indult ki, de a csatlósállamok vezetõi örömmel csatlakoztak hozzá, részben alkalmat láttak a konkurens vezetõtársaik likvidálására, s s részben maguk is féltek "nem túlteljesíteni" a parancsot. Valami hasonlót ézek ma is a nemzeti oldalon, ahol a bizalmatlanságnak egy olyan foka jelent meg, ami kifejezetten káros a nemzeti összefogás ügyének.


Pedig, ez a Sztálintól származó ötlet egy olyan célt képviselt, ami csak a pénzhatalom érdekét szolgálta, mert a mozgalom önfelfalását eredményezte.


Vajon ki lehet a ma, a magyar nemzeti oldal Sztálina?