A természetnek pedig nem lehet parancsolni?

A természetnek pedig nem lehet parancsolni?

Az nem is kérdés, hogy egykor a kárpátokban, az ukránok által történt tarvágások okozták a tiszai árvizet, de ma, a természetesen "tisztességes" fakereskedõknek álcázott és többnyire a cigány etnikumból verbuválódott erdõ-letarolók miatt, nincs a liberális sajtóban, a szocialista sajtóban, de még a polgári sajtóban sem egyetlen írás vagy megjegyzés sem. Talán az lehet az oka a dolognak, hogy sem a liberálisnak, sem a szocialistának hazudott politikai rablóbanda nem tudott megfelelõ választ adni a munkanélküliség kihívására, s így inkább csak hallgatnak, mint az a bizonyos barna, ott a fûben.

A polgári kormányzás azonban még nem dübörög ezerrel, tehát nekik még lenne esélyük a munkahelyteremtõ megoldások kimunkálására, ha éppen nem a jelen illegitim állam "alkotmányos berendezkedését" (?) akarnák átmenteni, úgy mint 1989-ben!

Ám a történelmi alkotmányosság jogfolytonosságának visszaállítása helyetti erölködés közben, még nem tudtak az erdõirtásra koncentrálva töprengeni. Még nem ugrott be nekik, hogy az lenne a legegyszerûbb, ha az új telepítést éppen a kivágást is intézõ megélhetési bûnözõkkel kellene megoldani. Attól persze nem kellene félni, hogy így helyismeretre tesznek szert, és ha felnõnek a csemeték, akkor ismét jönnek és kivágják õket, mert annyit nem bírnak õk várni.

Egyrészt azért, mert ha nem oldják meg az iskoláztatás fegyelmét és a számukra is elvégezhetõ munka lehetõségét és komolyan számon is kérhetõ rendjét, akkor bizony elõbb-utóbb az utolsó fát is ki fogják vágni, s el is adják, mert már a középosztály sem nagyon tudja fizetni a téli fûtésszámláit.

A kettõ között pedig nagyon szoros az összefüggés! Ha ugyanis a család fagyoskodása vagy a tudván-tudott lopott fa vásárlása között kell választani, akkor bizony az utóbbit fogja választani, még a legtisztességesebb ember is. (Ilyen lett a világ!) Pedig ez az erdõirtás nemcsak a jó erkölcsöt és az árvíz sújtotta falvak házait, hanem a kilábalás lehetõségeit is el fogja sodorni.

Igaz a szélsõséges idõjárás és a folyószabályozás szakmailag hibás megoldásai is hozzájárultak a természeti katasztrófához, de az erdõirtás nagyban besegített a természetnek.

A természetnek pedig nem lehet parancsolni. (S itt nemcsak a tolvajlás õsi hagyományaira, a munkakerülési mintát adó szülõkre, hanem a természet olyan jelenségeire is gondolok, mint az egy egységnyi, tehát nagyon rövid idõ alatt leesett óriási csapadék!)

Bevallom az eredeti írás csak eddig tartott, de aztán beleolvastam a Magyar Hírlapba.

„Magyarországon amióta csak léteznek meteorológiai mérések, még nem hullott olyan rövid idõ alatt akkora mennyiségû csapadék, mint májusban. Az elmúlt hetek tragikus eseményei megmutatták, mennyire ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, és hogy mennyire sérülékeny a társadalmunk.”

Nem tagadom, hogy a bicska kinyílt a zsebemben. Hiszen valóban ki vagyunk szolgáltatva környezetünknek, de különösen azok, akik olyan környéken laknak, ahol folyamatosan rettegni kell. Persze nem a hivatásos rettegõkre és a szélsõségesezõ, rasszistázó, fasisztázó és jól megfizetett középosztály tagjaira gondolok, hiszen õk vagy villában, vagy õrzött lakóparkokban éldegélnek, s munkájuk kapcsán nem a lepusztult külvárosokba, védtelen falvakba vagy kisvárosokba, hanem pl. a televíziókba, bankokba, biztosító társaságokhoz, a kormányszervekhez, vagy valamilyen állami intézményekbe járnak, ahol nagyon komoly õrzõ-védõ cégek vigyáznak a testi épségükre.

Igen! Ki vagyunk szolgáltatva a környezetünknek!

Az emberi tevékenység ugyanis mindenütt ott van a tragédiák okozójaként, vagy közvetve, vagy közvetlenül. Mert ugye nem a fent említett lakóparkosoknak lõtték ki a szemét 2006. október 23.-án, de nem is a notórius fatolvajok kapták a földön fekve a rugdosást a „magyar-rendõröktõl”! Mert nem ennek a két rétegnek lopják ki a veteményeit a kertbõl, a malacait az ólból, a sonkáját és kolbászát a kamrából!

Igen! Ki vagyunk szolgáltatva a környezetünknek!

El kell-e tûrjük az utcán hangoskodó és a kisebbeket kifosztó megélhetési „romákat” és a még erõszakosabban követelõdzõ és piszkos „romnyikat”! De el kell-e tûrnünk, hogy sajnos nem élvezhetjük a régi éttermekben oly megszokott és kultúrált cigányzenészek hegedû, cimbalom és bõgõ hangjaitt? El kell-e tûrjük a lakóparkos rétegnek és a milliárdos gazdáinak a folyamatos és felsõbbrendû, valamint bennünket lenézõ, hazugságait! (Ki tudja könnyebben megfizetni az egykulcsos adórendszer 16%-át? Aki havi 1-2 milliót keres akár a magán, akár az állami szektorban, vagy aki minimálbéren nyomorog, vagy kisnyugdíjon tengõdik?)

Igen! Ki vagyunk szolgáltatva a környezetünknek!

Igen kiszolgáltatottak vagyunk lefelé, de felfelé is!

Volt olyan település, ahol legalább másfélszer akkora töltés kellett volna, mint amit eddig építettek. Persze erre a vízszintre senki sem számított, mert a túlzott mértékû felhõszakadás nem is májusi jelenség volt eddig, hanem augusztusi. Bár ennyi víz még akkoriban sem zúdult le egyszerre, és ilyen sebességgel. A lecsupaszított borsodi és nógrádi hegyoldalaknak pedig nincs már vízmegtartó képessége, a rendõrségnek pedig fa-tolvaj megfékezõ képessége!

Igen! Ki vagyunk szolgáltatva a környezetünknek

Eszembe jut, hogy gyerekkoromban együtt zenéltem egy nagyon rendes cigányfiúval. Szinte barátok is voltunk a hetvenes években, s tõle hallottam egy aranyos cigányviccet:

A cigányt, aki egy lovat vezet, megállítja a csendõr.

- Hol szerezted ezt a lovat Gazsi? – kérdezte.

- Ez instálom az enyim. – mondta a cigány kicsit remegõ hangon.

- Nem lehet az, hiszen a nyakába van sütve a tulajdonos nevének két kezdõbetûje:KJ!

- Instálom! Az bizsony azt jelenti, hogy Rác Gazsi-ká-jé!

Ma már a rendõr, nem meri megállítani és igazoltatni a teherautós cigányt, mert tudja, hogy nincs jogosítványa, de baja lesz belõle! Sõt akkor is, ha megtalál nála valamilyen lopott holmit. Ha meg a cigány még ismer is valakit a „jogvédõ liberálisok” közül, akkor még le is szerelik, és örülhet, ha nem csukják be azok közé, akiket régebben (amikor még fiatalabb és bátrabb volt!) elkapott egy bûnügyben, s lecsukatott.

Igen! Ki vagyunk szolgáltatva a környezetünknek!

Pedig nem a bõrszíne, vagy egyéb rasszjegyek miatt nem fogja meg a tarvágott hegyoldal a vizet – tehát a víz nem rasszista és nem is cigánygyûlölõ –, hanem a természet törvényei miatt történik ez! Hiába, a természetnek nem lehet parancsolni! Ám az emberi természet állítólag alakítható, s egyes országokban már történt is elõrelépés ebben az ügyben, persze nem megalázó segélyekkel, hanem munkalehetõséggel és a törvényszegõk kemény büntetésével!

Vajon nekünk meddig kell még erre várnunk?

Szeged, 2010-06-15 Dr. Bene Gábor S.