2010. 05. 10-én ismét vetünk, de mit aratunk majd?

2010. 05. 10-én ismét vetünk, de mit aratunk majd?

Éppen egy hete szûnt meg a mindennapos tüntetés, de máris újra össze kellett gyûlnie a Kossuth térieknek, mert nyugtalanító híreket kaptunk. Úgy tûnik: Dobó István szavai egyre aktuálisabbak lesznek: „inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl”, s ennek kapcsán a mai vezérgondolatom a következõ:

Ha õszinteséget vetünk, bizalmat aratunk!

Ez a mondat a legfontosabb üzenete a jelen Nemzettudat-erõsítõ rendezvényünknek, s ez az üzenet, az új országgyûlésnek is szól. (Bár halkan megjegyzem: egy illegitim állam, illegitim testületének szinte kár üzenni!) Kimondhatom persze, hogy: elég volt a politikusi mismásolásból és a „nép úgyis elfelejt mindent” jellegû közéleti attitûdbõl, a hazugságállamból, hiszen a Kossuth tér visszatér, és számon kér!

Kimondhatom, hogy számon kérjük az államot megszálló politikai maffia tagjait, de addig, amíg nincs elég – kb. 4 millió – alkotmányos jogtudattal bíró magyarállampolgár, addig nem számíthatunk komoly változásra, hiszen azt hallottuk, hogy „rablóból lesz a legjobb pandúr”!

A mai vezérgondolatom tehát, ismételten:

Ha õszinteséget vetünk, bizalmat aratunk! Mindez nagyon szépen hangzik, de Orbán Viktor nem fogja meghallani, ahogy eddig sem hallott meg egyetlen üzenetet sem, legfeljebb szavakat vett kölcsön tõlünk, miután elolvasta a Kossuth tér újságjának néhány (esetleg valamennyi?) számát!

Az új miniszterelnök ugyanis legutóbb – a felhatalmazást adó közel hárommillió szavazóra hivatkozva – beszélt az "új politikai és gazdasági rendszernek a pilléreit, falait, egész épületét" tatarozni kívánó kormánypolitikáról. Pedig mi, nem új pilléreket, falakat, épületet várunk, hanem az õsi magyar hagyomány szerinti - tisztességes politikai és gazdasági rendszer - bevált pilléreit!

Márpedig a tisztességes politika ott kezdõdne, ha kimondanák: a kádári bolsevizmus éppen olyan bûnös volt, mint a Rákosi-féle! Jelenleg azonban – s ezt nagyon szomorúan írom le – egy olyan magyar állam (vagy inkább európa egy megyéje) létezik, amely a Rákosi-kádár ál-szocialista diktatúra jogfolytonosságában él! Ettõl nem elég politikailag elhatárolódni a Fidesz frakciónak, de alkotmányjogilag is meg kellene ezt tenni!

Nem új alkotmánnyal – ami persze fogalmilag is lehetetlen (!) – hanem a régi, bevált jogelvekre épülõ, de új sarkalatos törvénycsomaggal, az erkölcs és a jogrend harmóniájának helyreállításával!

Székesfehérváron azt is mondta az új kormányfõ, hogy: „Ez forradalmi országgyûlés lesz”!

Mi - Kossuth tériek azonban, azt szeretnénk, ha erkölcsi forradalom lenne ugyan, de az országgyûlés joghelyreállító országgyûlésként mûködne! Mindezt azért szeretnénk, mert nem a múltat kell végképp eltörölni, csak azt, ami a múltban hibás és jogtalan volt. Hisz magyar a jogelv: jogtalanság, jogot nem alapíthat! Vagy itt még ezt sem lehetséges betartani?

Nézzük tehát mi is volt hibás és jogtalan az elmúlt 65 esztendõben?

(Ne feledjük: Ha õszinteséget vetünk, bizalmat aratunk!)

A német megszállás felfüggeszetette a magyar állam szuverenitását – hiszen attól az idõponttól kezdve a hatalomgyakorlás nem lehetett befolyásmentes. A szovjet megszállás ezt a gyakorlatot folytatta, hiszen álságosan többpárti demokratikus hatalomgyakorlásról beszéltek, de lépten-nyomon a helyi kollaboráns kommunistákat hozták döntési helyzetbe, s a kisgazda többségû Nemzetgyûlésre is folyamatos nyomást gyakoroltak. Úgy szavazták meg a hírhedt 1946. évi I. törvényt a köztársaságról, hogy Nagy Ferenc miniszterelnököt személyesen Vorosilov fenyegette meg azzal, hogy elvisznek az országból minden mozdítható élelmet, s éhhalál lesz a sorsunk!

Ennyit a második, demokratikusnak hazudott köztársaság születésérõl!

A kékcédulás választási csalásokkal és a kisgazdák leszalámizásával, valamint a szociáldemokraták beolvasztásával létrehozták a máig mûködõ hazugságállam alapjait, miközben leromboltak egy ezeréves alkotmányos királyságot, amely a legválságosabb idõkben is meg tudta õrizni a magyarságot a jövõnek.

Mindszenty bíborosnak az volt a legfõbb bûne – a szovjet és a velük egy húron pendülõ hazai rablóbanda szemében –, hogy Õ, csak egy modernizált alkotmányos királyságban tudott hinni, mert megértette, hogy, sem a gátlástalan kapitalizmus kiválasztottsága,

sem a nemzetiszocializmus felsõbbrendûsége,

sem a bolsevizmus különös anyagból gyúrt kiszolgáló személyzete - nem képes a magyar léleknek igazságos, és méltányos rendet teremteni. Erre csak azon õsi, hungarus joghagyomány képes, amely – legalább ezer esztendõ kitaposott útján fejlõdött –, a nemesi demokráciából az 1956-os szellemiségû és alulról építkezõ közvetlen demokráciává.

Mindszenty volt az utolsó személy, aki valóban alkotmányos módon nevezett volna ki miniszterelnököt, de a Rákosista korszak megtörte a magyar alkotmányosság alapjait, és az 50-es évek szörnyûségei után, a késõ kádári korszak akol-melege valódi birkává változtatta a XX. század által meggyötört magyar lakosság jelentõs részét. Akit pedig nem sikerült akkor, azt késõbb a „rendszerváltásnak” nevezett és nagyon is sikeres átmentési kísérlet törte meg, s ma már világosan látható, hogy milyen kevesen látják át, ezt a bolsevik eszközökkel létrehozott: pénzhatalmi hamisságot, s médiaterrort!

Ha hamisságot vetünk, akkor bizalmatlanságot aratunk! Ez ugye a mai vezérgondolat, nézzük mikor jött következõ jogtalan és hamis vetés az ál-szocializmus rendszerének az összeomlása után?

A senki által meg nem választott „Nemzeti Kerekasztal” vindikálta magának a jogot 89-ben, hogy átvezesse az országot az egyik hatalmi struktúrából egy másikba, az egy-párti diktatúrából a többpártiba. Az államkapitalista kizsákmányolás ál-szocialista világából, a bolsevik titkosszolgálat ellenõrizte: ál-piacgazdaság magánkapitalizmusába.

1989-ben világosan megfogalmaztam a tételt, amely sajnos valóra is vált: soha a történelem folyamán nem adott át hatalmat senki, vér és áldozat nélkül.

Ám ha mégis megosztoztak a hatalmon valakik, pl. két erõcsoport - akkor annak - az volt az indoka, hogy a megkönnyített osztozást meghálálva, a hatalomba újonnan bekerült csoport: fedezte az átadók bûneit!

Ha hamisságot vetünk, akkor bizalmatlanságot aratunk!

A hamisság, tehát már 1989-ben újra el lett vetve, s így ne is csodálkozzunk, ha elõbb-utóbb learatnak minket!

A rendszerváltó elit tehát tudta – tudnia kellett – hogy miért kerül be a hatalom berkeibe, s kiknek az átmentése lesz ár: amelyet meg kell majd fizetnie! Már akkor is tudták tehát, hogy ez a hatalom ára!!

Azóta azonban elmúlt húsz esztendõ, s a hatalomba akkor újonnan bekerültek, ma már õszülõ politikusok, akiknek itt lenne a lehetõség, hogy a Hamisságot – igazságra cseréljék, s így a bizalmatlanságot, bizalomra váltsák! A lehetõség azonban most is el fog szállni, ha minden politikai hamisság nélkül, s következetesen, nem használják ki!

Mit is mondott OV? „Ez forradalmi országgyûlés lesz”!

Vajon mi indokolja ezt a forradalmi retorikát egy állítólagosan konzervatív párt elnöke részérõl? Talán a fentiek felismerése és a nép bizalma iránti vágy? Vagy inkább a konzervativizmus feladása és a pénzháttérhatalmi parancsok végrehajtásának forradalmi bevezetése?

Ha Pintér elvtárs kinevezésének indokát átgondolom – hiszen a Fidesz alelnöke szerint: rablóból lesz a legjobb pandúr –, akkor sajnos csak a parancsvégrehajtás lehetõsége rémlik fel elõttem, hiszen szerintem aki egyszer (Drake-Pintér) kalóz, az nehezen változik majd pandúrrá, s éppen ezért beszéltem oly sokat az erkölcs forradalmáról: 2006 õszén.

Miért is kell tehát a forradalomról beszélnie az új miniszterelnöknek?

Nekünk magyaroknak ugyanis, soha nem voltak lázadásaink! Mi – a kontinentális Európa elsõ alkotmányos államaként – megalkottuk azt a jogrendet, ahol nem lehetett diktatúrát bevezetni! Nálunk még azon

esetek is alkotmányosak voltak, amikor fegyvert fogtunk az uralkodó ellen, hiszen az Aranybulla – tehát az alkotmányunk egy része –, adott erre törvényes lehetõséget, ha az uralkodó szegte meg a törvényt, azaz a hagyományos alkotmányosságot! A mi jogrendünkben fogalmilag kizárt volt az abszolutizmus lehetõsége, s a Habsburgoknak is beletörött a bicskája, amikor az örökös tartományok közé akartak minket besorolni, pedig folyamatosan próbálkoztak vele. (Most éppen egy: György nevû erõlködik!)

A leghosszabb idõszak, amikor alkotmány nélkül éltünk, az a 18 esztendõ volt, ami 1849-tõl a kiegyezésig tartott!

Most pedig, lassan: 66 esztendeje szenvedjük ezt az állapotot!

Igaz, az „Európai Egybesült Államok” – tehát az unió, valójában bekebelezett minket, s olyan, mint független magyar állam már nincs!

Ám mindez csupán virtuális gyõzelem rajtunk, hiszen az EU, egy nagy, diktatórikus konglomerátum – a maga adminisztratív rablóbandájával és a centrumban lévõ államok gyarmatosító céljaival –, amelynek eredménye a periférián lévõ államok gazdasági kifosztása és önálló pénzpolitikájuk, azaz közpénzrendszerük felszámolása.

Csakhogy az EU látható hatalma fölött, ott van a láthatatlan légió,

a pénzhatalmi elit mohósága és végtelen gátlástalansága. Nemzeti nyertese ennek az új típusú gyarmatosításnak nem lehet, mert a nyertesnek látszó országok is, rövidesen áldozatává fognak válni a globális pénztõke mohó törekvéseinek, csak késõn ismerik majd fel!

Mai nemzettudat-erõsítõ rendezvényünk tehát, nemcsak a kettõs állampolgárságról és a védhatalmi státusz megszerzésérõl szól csak, hanem arra kívánja felhívni a politika szereplõinek a figyelmét, hogy a leendõ miniszterelnökök szavait számon is kell majd kérni a jövõben! Szerintem most írjuk fel, mit is mondott: „Magyarországon soha többé felelõsségvállalás nélkül egyetlen vezetõ sem végezheti a dolgát..” Szeretnénk, ha valóban így lenne, de ehhez erõs nemzettudat, sõt alkotmányos jogtudat kellene a Szent Korona minden tagjának!

Nézzük tovább Orbán Viktor gondolatait:

„…vissza fogjuk rántani Magyarországot annak a szakadéknak a szélérõl, amely felé közelít, s amely gazdasági vészhelyzet formáját ölti". Milyen szakadékra gondolhat: az adósság csapdára? S, milyen gazdasági vészhelyzetre? Hiszen jelenleg évi mintegy 5-6 milliárd eurónyi tõkejövedelem áramlik ki az országból! A nagy nemzetközi cégekhez került legértékesebb magyar termelõi vagyon rettenetes profittal dolgozik, mert a jól képzett munkaerõ és a teljesítmény ára a legalacsonyabb a térségben! Ráadásul a multik egyre kevesebbet adnak a köz-céljaira, s azért lobbiznak, hogy egyre kevesebb adót is fizessenek, s így a közterhek szinte, csak a lakosságot sújtják! Egyes cégek pedig, már azt is kilobbizták maguknak, hogy off-shore jogo-sultságuk legyen! Kötöttek a Pénzügyminisztériummal egy, ún. egyedi megállapodást, és csak 3-8 % közötti adót fizetnek! Ha valóban fele-lõsségre fogják vonni – minimum Verest és államtitkárát -, akkor majd kiderül, hogy a szakadékot nem csak az a pénzügyi válság készítette el nekünk, amelyet egyébként is a pénzvilág gerjesztett, hanem a hazai politikai-maffia vezetõi. Ne feledjük, hogy a szintén alacsony bérekkel dolgozó kínai állam óriási valutatöbbletet halmozott fel, s ez nálunk is megtörténhetett volna, ha...

Ám nekünk ma már, csak két esélyünk van: monetáris szuverenitás és az alkotmány visszavétele! Ugye ti is tudjátok: ha nem vet az állam hamisságot, akkor nem is arat bizalmatlanságot! Márpedig Mi: nagyon is bizalmatlanok vagyunk!

Bennünk nincs csodavárás, mert látjuk és értjük a folyamatokat!

Tudjuk, hogy 2003. december 5.-én miért bukott el a népszavazás!

Sõt, azt is tudjuk, hogy a szélsõségesen nacionalista nemzetállamokat is ugyanezért hozták létre köröttünk!

Nem akarták ugyanis, hogy egy erõs és igazságos jogrenddel bíró népközösség beleköphessen a nemzetközi pénztõke levesébe!

Vért izzadnak, hogy Trianon hamisságát elmismásolják, s a magyar politikai osztályt valahogy sakkban tartva - hallgatásra kényszerítsék! Sikerült is nekik évtizedeken át: pénzzel, zsarolással és megfélemlítéssel.

A pénzvilág szereti ugyanis a kezesbárányokat a miniszterelnöki székben, s szereti a megszorító intézkedéseket hozó országgyûléseket.

A pénzvilág különösen szereti, ha „multikulturális” az ország!

Ezek után csupán azt lehet nehezen érteni, hogy a pénzvilág miért nem szerette azt az országot, ahol minimális súrlódásokkal éltek együtt a magyarok,horvátok,oláhok,tótok,svábok,szászok, ruszinok,örmények?

Talán azért, mert nem lehetett õket komolyan szembefordítani?

Talán azért, mert az „oszd meg és uralkodj” elvét felülírta a Szentkorona tagság?

Vagy azért, mert a magyar alkotmányos állam nem követte a pénztõke utasításait?

Ezek persze költõi kérdések, de jó lenne, ha elgondolkodna rajta az új kormány! Mint ahogy azon is, hogy miért kell a hozzánk fölöslegesen bejött pénztõke profitéhségét kiszolgálni, ahelyett, hogy önellátásra törekvõen szerveznénk újjá a gazdaságot!

A nemzetközi tõkeáramlás gyarmatosító voltát a Kárpát-medence országai csak együtt képesek megakadályozni, de csak akkor, ha végre nem gondolkodunk pótcselekvésként „magyarigazolványban”, hanem Szentkorona tagság alapján, megadja az országgyûlés, illetve a FIDESZ, az 1998 óta várt teljeskörû állampolgárságot!

Ha õszinteséget vetünk, bizalmat aratunk!

Ha õszinték vagyunk, akkor kimondjuk, hogy ezt már 1998-ban, vagy 2000-ben kockázat nélkül, bátran meg lehetett volna lépni!

Isten áldását kérem mindenkire, aki bármilyen kicsivel segíti nemes célunk elérését, hogy igazi tartalmat is tudunk adni a Szent Korona tagságnak a Magyar Lélek õsi erejével.

Mert velünk lesz Isten, ha visszatérhet a szívünkbe, mert megdõlt ott az aranyborjú, a pénz egyeduralma!

Magyar és Hungarus testvéreim!

Csak õszinteséget kell vetni, s utána felkészülni az aratásra! Adjon az Isten: Alkotmányos, szebb jövõt, a Kárpát-medence tisztességes lakóinak, akik felismerik a szebb jövõ útját! De tegyünk a szebb jövõért magunk is, a világ bármely pontján élõ magyar lélekkel és küldetéstudattal rendelkezõ testvéreim, mert csak a tettek számítanak!

Dr. Bene Gábor S.