merjünk nagy célokat kitûzni és azokért közösen dolgozni”

„merjünk nagy célokat kitûzni és azokért közösen dolgozni”

Gratulálok Orbán Viktornak a fent idézett mondatért! Gratulálok, mert 68 százalékot szerzett a pártja azon szavazók között, akik elmentek és leadták a voksukat a változásra. Remélem, hogy Orbán Viktor valóban nagy célokat fog kitûzni a nemzet és a pártja elé, s azokért közösen fogunk dolgozni. Én biztosan tenni is fogok a nagy közös célokért, de a jogilag legfontosabbakat (!) leírom:

Meg kell szüntetni a Rákosi-kádár rendszerrel való folytonosságot, mert bizony kevés az, hogy politikailag elhatárolódunk a diktatúrától, de alkotmányosan nem.

Jelenleg ugyanis nem a történelmi, ezeregyszáz éves magyar állammal vagyunk jogfolytonosságban, hanem az 1949-ben kiteljesedett proletárdiktatúrával, amelynek ál-alkotmánya (pontosabban alaptörvénye) még most is itt csücsül a nyakunkon, mint ideiglenesen hazánkban állomásozó „idegen jogrend”. Mindezt, Orbán Viktor is jól tudja és tudom, készül is a valódi rendszerváltásra. A „demokratikus keretek között olyan nagy horderejû változást tudunk véghezvinni, amelyet régen csak a forradalmak tudtak” mondta legutóbb OV. A nemzet éppen ezt várja, régóta és nagyon, Nekem az tetszene legjobban, ha az erkölcsi forradalom ott történne meg, s az elsõ parlamenti ülésen, s kimondaná a 2/3-os Fidesz többség, hogy „bûnös rendszer volt a proletárdiktatúra”!

Már húsz éve erre várunk! Remélem most megérdemli a nemzet, hiszen megadta hozzá a felhatalmazást!

Az is nagyon tetszene, ha kimondaná a jogfolytonosság visszaállítását az 1100 éves magyar államok sorával, s a hatalomtól független erõket felkérné, hogy segítsék a kormány munkáját azzal, hogy alulról szervezõdõen (az 1956 munkástanácsainak mintájára) hozzák létre a Nemzetgyûlést, s készüljenek neki néhány sarkalatos törvény elõkészítésének, a jelen jogrend átvilágításának és a politikai bûnözõk elleni törvények létrehozásának. Ha ugyanis ebben az elõkészítõ munkában részt vesz majd a civiltársadalom is - persze nem a pártokhoz kötõdõ civilekre gondoltam -, akkor a hárommillió szavazó mellé valóban felsorakozhatna a hiányzó ötmillió is, aki azután népszavazással erõsítené meg az alaptörvényt.

Erre azért is feltétlenül szükség van, mert, bár a Szent Koronánk a szuverén, de a jelen politikai garnitúra túl sokszor hivatkozott a népszuverenitásra. Akkor ne csak szajkózzuk, de lássuk is azt! Végül annak örülnék legjobban, ha azzal a mondattal fejezné be az elsõ ülést, amit annak idején Prohászka Ottokár mondott: „Az életnek, a magyar történetnek õsi joga van a jobb jelenre, s a szebb jövõre.” Odafigyelek arra, amit a miniszterelnököm mond, mert ennél egyszerûbben és szebben én sem tudtam volna megfogalmazni a nagy célt: „Mától Magyarországon a magyar emberek érdeke az elsõ”! Csak úgy legyen!

Szeged, 2010-04-27 Dr. Bene Gábor S.