Nemzeti mítosznál többre tartom az igazságot.

Nemzeti mítosznál többre tartom az igazságot.

Egy „véleményvezér” fedõnevû személy küldözget nekem érdekes elemzéseket a Jobbikról és az LMP-rõl. Bár kevés idõm van az olvasgatásra, de egy bátor „véleményvezér” írását el kell olvasni, mert aki vezérkedésre adja a fejét, az az ember vagy többre tartja magát a valós értékénél, vagy valóban értékesebb gondolatai vannak és bátrabban áll a gondolatok élére, mint például én.

Íme közreadom az írását vörös színnel és némi kiigazító kritikával, amelynek a színe – a könnyebb megkülönböztetés miatt – fekete lesz:

„A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Tegyük hozzá, hogy nem nehéz õket különbnek látni, hiszen amit a parlamenti pártok mûveltek az elmúlt húsz évben az: kritikán aluli!) Az elmúlt hónapban a Jobbik számos politikusa kellemetlen helyzetbe került rendezetlen magánélete, pártállami múltja, alvilági kapcsolatai vagy korrupció gyanúja miatt. (Mintha mindezt, inkább az MSZP házatáján érzékeltem volna, de vajon miért csak éppen az elmúlt hónapokban derítették ki a kedves elvtársak ezeket a „szörnyû” Jobbikos ügyeket? Ha elõzõleg is léteztek, akkor miért csak most lettek a nyilvánosságra hozva? Nincs ebben egy kis kommunista koncepció?) Nyilvánvaló, hogy bármelyik párt „büszkélkedhet” hasonló történetekkel. Mégis, ezek az ügyek a Jobbiknak sokkal jobban fájnak. (Szerintem ez a mondat kifejezetten az MSZP fájdalmának enyhítésére született, de a liberális kettõs mérce érezhetõen jelen van az egész írásban. De nem is a valós ügyekért kell a Jobbiknak neheztelnie, hiszen az, hosszútávon segítség a Jobbiknak, mert leleplezi a közéjük került karrieristákat, vagy a küldött embereket! A Jobbiknak inkább a mesterségesen „gyártott” vádakért és a bolhából készített elefántokért kell tiltakoznia!) Sõt ha nagyon elszaporodnak, akár az „Új erõ” végét is jelenthetik. (Az új erõnek csak akkor lesz vége, ha az, ami miatt létrejött, tehát a magyarellenesség és idegenérdekû politikai döntések eltûnnek!)

Az igazi „elempé” (már az átlátszó cím is sugallja, hogy ne a Jobbikra szavazz!)

Magyarországon az igazi „lehet más a politika”-párt nem az LMP. Az LMP leginkább egy alternatív életmódpárt: más politikát hirdet, de alapjaiban nem kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (Arról persze említést sem tesz, hogy az LMP valójában az SZDSZ felhígított változata, új arcokkal, zöld programmal.)

Az igazi „elempé” a Jobbik. (Az igazi hazugok pedig, a véleményvezérek!)

Ugyanis a Jobbik az egyetlen párt, mely alapjaiban kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (No hát ez fáj nekik a legjobban! Elhitettétek a társadalommal, hogy bevezetik a jóléti rendszert, helyette a szabadrablást és az ál-demokráciát ültettétek a magyarság nyakára.) A Jobbik nem hisz a kapitalizmusban, nem tartja követendõnek a nyugati mintákat, tagadja, hogy megtörtént a rendszerváltozás, és nem fogadja el az elmúlt két évtized közéleti kompromisszumait. (Rendszerváltás nem volt, csak módszerváltás, hiszen a teljes bolsevik banda átmentése megtörtént! A Jobbik hisz a nemzetállamban, amely megzabolázza a kapitalizmust, valamint a nemzetek Európájában és a közéleti kompromisszumok nélküli érdekképviseletben, sõt a hazugságállam helyett hisz, az alkotmányos folytonosságban!)

„A liberális demokrácia nem más, mint import selejtáru.” (Ez sajnos így van!) A Jobbik szerint mára az egész politikai rendszer megbukott: emeszpéstül, fideszestül, a teljes magyar elitet beleértve. (Létezik magyar elit a pártok vezetésében? Legfeljebb egy-két ember, hiszen az alsóházi döntések zöme folyamatosan magyarellenes!) „Új idõszámításnak” kell kezdõdnie. (Szerintem ezt az egész ország érzi, sõt ezért szavaztak majd három millióan a Fideszre is!)

Új politikához új arcok

Rendszerváltáshoz, új politikához viszont új emberek kellenek. Új emberek, akik õszinték, tiszták és feddhetetlenek. Õk testesítik meg az ellentétét mindannak, amit a legtöbb magyar választó a mostani politikusokról gondol. Ez tehát a Jobbik elsõszámú legitimációja: hogy õk nem olyanok, mint a többi politikus. (Igen! Ezek õszinte mondatok, de az eddigi csúsztatások okán megkérdezem: mi célból lettek leírva ezek a nyilvánvaló igazságok? A következõ szép, színes ábra leleplezi az igaz mondatok mögötti szándékot.)

Az ábrát nem festettem át vörösre, de magáért beszél a szándék, ami az ábrából kiolvasható! Úgy látszik ugyanis, mintha a 2010-es év márciusában „kiderült” Jobbikos botrányok lefednék az egész pártot, s csak politikusbûnözés, deviancia, Mszp-s és Szdsz-es múltból állna az egész Jobbik! VIGYÁZAT!!! Az ábrának nagy hatása lehet, mert a vízualitás hatása sokkal erõsebb az emberekben, mint a szövegértésé.

Pontosan ezért érintik különösen érzékenyen a Jobbikot az elmúlt hónap botrányai. Az a párt ugyanis, mely programjában a fiatalság „súlyos erkölcsi-világnézeti válságáról” beszél, nehezen tudja megmagyarázni választóinak az olyan képeket, (ismét a vízualitás!!) amiken vezetõi transzszexuálisokkal pózolnak, káromkodva ordibálnak, drogoznak vagy éppen részegen péniszpumpával szórakoznak. (Vajon hogy derül ki egy képrõl, hogy káromkodva ordibál a rajta szereplõ személy. Kedves olvasó! Érzed már az aljasságát a csúsztatásnak?)

Hasonlóképpen, aki a kommunizmus bûneinek elszámoltatását kéri számon másokon, nagyon kínos helyzetbe kerül, ha kiderül, hogy saját pénzügyminiszter-jelöltje is az MSZMP „élcsapatának” oszlopos tagja volt. (A keresztény gondolkodásban a megbocsátásnak helye van, különösen akkor, ha bûnbánattal találkozunk, s nem a bûn tagadásával. A szerzõ ismét csúsztat, hiszen az MSZMP élcsapatának nagyon sok oszlopos tagja mûködik a többi pártban, sõt még a Fideszben is. Az persze nem baj. Ott ezt meg lehet bocsátani, de a radikális váltás híveinél nem!)

A sort hosszan lehetne folytatni. (Dehogy lehetne! Éppen az a gondjuk, hogy nincs semmilyen kézzel fogható bizonyíték, néhány képen és néhány hamis és elõkészítetten lebuktatott emberen, vagy megtért bárányon kívül!) Talán a legkellemetlenebb eset az volt, amikor a politikai visszaélések ellen harcoló Morvai Krisztináról napvilágot látott a hír, miszerint egy parkolási ügyét mentelmi jogával akarta „elsimítani”. (Ezt akarja a „véleményvezér” szembe állítani a BKV, az ingatlan panamák, a gyurcsányi országlás, a közvagyon szétlopásának következménynélküliségének, vagy a médiaterrorral szembeni meghunyászkodás eltûrésével? Vagy a leendõ belügyminiszter Gergényivel való üzleti kapcsolatával, illetve az olajmaffiával való összefonódással. Én valóban folytathatnám a sort, de nem teszem. Inkább arra kérek mindenkit, hogy vegye figyelembe a szavazáskor, hogy a Fidesz 2006 májusában megszavazta a rendeleti kormányzás lehetõségét Gyurcsány Ferencnek. Most ezt a lehetõséget fogja a Fidesz kihasználni. Csak az a kérdés, hogy a magyar emberek érdekében, vagy ellenük? Erre pedig az elkövetkezõ évek adják meg a választ. Ám ez a cikk elõrevetít valamit. Az erkölcstelenséget, amit a politikai osztály terjeszt, mint egy vírust! Meg kellene állítani a fertõzést!

Melyik eset a legkínosabb?
|	A közel 150 pornófilmben szereplõ gárdistalányé.
|	A péniszpumpás Szávay Istváné.
|	A szüleit 8,5 millióért gyámság alá helyezni akaró Sneider Tamásé.
|	Király András "ferdített valóságtartalmú" képeinek esete.
|	A tilosban parkoló Morvai esete a provokátorokkal és a mentelmi jogra való hivatkozással.
|	Az egykori MSZMP-s Nyikos József pénzügyminiszter-jelöltsége.
|	Valamelyik másik ügy.
|	Az egész Jobbik úgy kínos, ahogy van!
Eredmények Szavazás

(Én nem szeretem a pártokat, sõt csak olyan pártnak lennék tagja, amely a pártokrácia megszüntetését és a történelmi alkotmányosságunk visszaállítását célozza meg. Most mégis megvédem a Jobbikot, mert a „véleményvezér” csúsztatásaival szemben az összes többi párt sokkal sárosabb, mint õk, s a fenti szavazás is csak arra szolgál, hogy lejárassa és besározza õket, azzal a sárral, amelyet éppen a többi párt hurcolt ide)

A Jobbik jövõje

A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Valóban különbek, még a fent megemlítettek is!)

Ha ezt sikerül bizonyítaniuk, akkor a párt hosszútávon is szereplõ lehet a magyar politikában. (Bizonyítani, csak a tettekkel lehet, s most még nem kaptak elsöprõ többséget a törvényhozásban, de eljön az is.)

Ha viszont az elmúlt hónap botrányai válnak mindennapossá körülöttük, akkor a Jobbik is a magyar politika süllyesztõjében végzi, csakúgy, mint féltucat hasonló „lehet más a politika”-kezdeményezés az elmúlt két évtizedben. (Ha az LMP mögött álló pénzhatalmi finanszírozás bõkezûen dolgozik, akkor persze folyamatosan fognak a bolhákból elefántot gyártani a különbözõ hírportálok, újságok, televíziók és rádiók. Most, hogy a Jobbik bekerül a parlamentbe, óriási össztüzet fognak rájuk zúdítani azért, hogy az emberek ne is hallgassák meg õket, mert õk a szélsõségesek.)

Ennyit a „véleményvezérrõl”, s bízom abban, hogy aki ezt elolvassa, nem arra gondol, amit a fõsodratú médiumok szajkóznak, s inkább lassan elgondolkodik arról, hogyan mentsük meg Magyarországot? Lehetõleg együtt a többi tisztességes emberrel: Fideszesekkel, Jobbikosokkal, stb. Bizzunk abban, hogy a tisztességteleneket a következõ kormány oda juttatja, ahová valók! Rövid úton és kíméletlenül a rács mögé! S ebben, biztosan számíthat legalább a Jobbik képviselõinek a szavazatára!

Szeged, 2010-04-22 Dr. Bene Gábor S.

Nemzeti mítosznál többre tartom az igazságot.

Egy „véleményvezér” fedõnevû személy küldözget nekem érdekes elemzéseket a Jobbikról és az LMP-rõl. Bár kevés idõm van az olvasgatásra, de egy bátor „véleményvezér” írását el kell olvasni, mert aki vezérkedésre adja a fejét, az az ember vagy többre tartja magát a valós értékénél, vagy valóban értékesebb gondolatai vannak és bátrabban áll a gondolatok élére, mint például én.

Íme közreadom az írását vörös színnel és némi kiigazító kritikával, amelynek a színe – a könnyebb megkülönböztetés miatt – fekete lesz:

„A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Tegyük hozzá, hogy nem nehéz õket különbnek látni, hiszen amit a parlamenti pártok mûveltek az elmúlt húsz évben az: kritikán aluli!) Az elmúlt hónapban a Jobbik számos politikusa kellemetlen helyzetbe került rendezetlen magánélete, pártállami múltja, alvilági kapcsolatai vagy korrupció gyanúja miatt. (Mintha mindezt, inkább az MSZP házatáján érzékeltem volna, de vajon miért csak éppen az elmúlt hónapokban derítették ki a kedves elvtársak ezeket a „szörnyû” Jobbikos ügyeket? Ha elõzõleg is léteztek, akkor miért csak most lettek a nyilvánosságra hozva? Nincs ebben egy kis kommunista koncepció?) Nyilvánvaló, hogy bármelyik párt „büszkélkedhet” hasonló történetekkel. Mégis, ezek az ügyek a Jobbiknak sokkal jobban fájnak. (Szerintem ez a mondat kifejezetten az MSZP fájdalmának enyhítésére született, de a liberális kettõs mérce érezhetõen jelen van az egész írásban. De nem is a valós ügyekért kell a Jobbiknak neheztelnie, hiszen az, hosszútávon segítség a Jobbiknak, mert leleplezi a közéjük került karrieristákat, vagy a küldött embereket! A Jobbiknak inkább a mesterségesen „gyártott” vádakért és a bolhából készített elefántokért kell tiltakoznia!) Sõt ha nagyon elszaporodnak, akár az „Új erõ” végét is jelenthetik. (Az új erõnek csak akkor lesz vége, ha az, ami miatt létrejött, tehát a magyarellenesség és idegenérdekû politikai döntések eltûnnek!)

Az igazi „elempé” (már az átlátszó cím is sugallja, hogy ne a Jobbikra szavazz!)

Magyarországon az igazi „lehet más a politika”-párt nem az LMP. Az LMP leginkább egy alternatív életmódpárt: más politikát hirdet, de alapjaiban nem kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (Arról persze említést sem tesz, hogy az LMP valójában az SZDSZ felhígított változata, új arcokkal, zöld programmal.)

Az igazi „elempé” a Jobbik. (Az igazi hazugok pedig, a véleményvezérek!)

Ugyanis a Jobbik az egyetlen párt, mely alapjaiban kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (No hát ez fáj nekik a legjobban! Elhitettétek a társadalommal, hogy bevezetik a jóléti rendszert, helyette a szabadrablást és az ál-demokráciát ültettétek a magyarság nyakára.) A Jobbik nem hisz a kapitalizmusban, nem tartja követendõnek a nyugati mintákat, tagadja, hogy megtörtént a rendszerváltozás, és nem fogadja el az elmúlt két évtized közéleti kompromisszumait. (Rendszerváltás nem volt, csak módszerváltás, hiszen a teljes bolsevik banda átmentése megtörtént! A Jobbik hisz a nemzetállamban, amely megzabolázza a kapitalizmust, valamint a nemzetek Európájában és a közéleti kompromisszumok nélküli érdekképviseletben, sõt a hazugságállam helyett hisz, az alkotmányos folytonosságban!)

„A liberális demokrácia nem más, mint import selejtáru.” (Ez sajnos így van!) A Jobbik szerint mára az egész politikai rendszer megbukott: emeszpéstül, fideszestül, a teljes magyar elitet beleértve. (Létezik magyar elit a pártok vezetésében? Legfeljebb egy-két ember, hiszen az alsóházi döntések zöme folyamatosan magyarellenes!) „Új idõszámításnak” kell kezdõdnie. (Szerintem ezt az egész ország érzi, sõt ezért szavaztak majd három millióan a Fideszre is!)

Új politikához új arcok

Rendszerváltáshoz, új politikához viszont új emberek kellenek. Új emberek, akik õszinték, tiszták és feddhetetlenek. Õk testesítik meg az ellentétét mindannak, amit a legtöbb magyar választó a mostani politikusokról gondol. Ez tehát a Jobbik elsõszámú legitimációja: hogy õk nem olyanok, mint a többi politikus. (Igen! Ezek õszinte mondatok, de az eddigi csúsztatások okán megkérdezem: mi célból lettek leírva ezek a nyilvánvaló igazságok? A következõ szép, színes ábra leleplezi az igaz mondatok mögötti szándékot.)

Az ábrát nem festettem át vörösre, de magáért beszél a szándék, ami az ábrából kiolvasható! Úgy látszik ugyanis, mintha a 2010-es év márciusában „kiderült” Jobbikos botrányok lefednék az egész pártot, s csak politikusbûnözés, deviancia, Mszp-s és Szdsz-es múltból állna az egész Jobbik! VIGYÁZAT!!! Az ábrának nagy hatása lehet, mert a vízualitás hatása sokkal erõsebb az emberekben, mint a szövegértésé.

Pontosan ezért érintik különösen érzékenyen a Jobbikot az elmúlt hónap botrányai. Az a párt ugyanis, mely programjában a fiatalság „súlyos erkölcsi-világnézeti válságáról” beszél, nehezen tudja megmagyarázni választóinak az olyan képeket, (ismét a vízualitás!!) amiken vezetõi transzszexuálisokkal pózolnak, káromkodva ordibálnak, drogoznak vagy éppen részegen péniszpumpával szórakoznak. (Vajon hogy derül ki egy képrõl, hogy káromkodva ordibál a rajta szereplõ személy. Kedves olvasó! Érzed már az aljasságát a csúsztatásnak?)

Hasonlóképpen, aki a kommunizmus bûneinek elszámoltatását kéri számon másokon, nagyon kínos helyzetbe kerül, ha kiderül, hogy saját pénzügyminiszter-jelöltje is az MSZMP „élcsapatának” oszlopos tagja volt. (A keresztény gondolkodásban a megbocsátásnak helye van, különösen akkor, ha bûnbánattal találkozunk, s nem a bûn tagadásával. A szerzõ ismét csúsztat, hiszen az MSZMP élcsapatának nagyon sok oszlopos tagja mûködik a többi pártban, sõt még a Fideszben is. Az persze nem baj. Ott ezt meg lehet bocsátani, de a radikális váltás híveinél nem!)

A sort hosszan lehetne folytatni. (Dehogy lehetne! Éppen az a gondjuk, hogy nincs semmilyen kézzel fogható bizonyíték, néhány képen és néhány hamis és elõkészítetten lebuktatott emberen, vagy megtért bárányon kívül!) Talán a legkellemetlenebb eset az volt, amikor a politikai visszaélések ellen harcoló Morvai Krisztináról napvilágot látott a hír, miszerint egy parkolási ügyét mentelmi jogával akarta „elsimítani”. (Ezt akarja a „véleményvezér” szembe állítani a BKV, az ingatlan panamák, a gyurcsányi országlás, a közvagyon szétlopásának következménynélküliségének, vagy a médiaterrorral szembeni meghunyászkodás eltûrésével? Vagy a leendõ belügyminiszter Gergényivel való üzleti kapcsolatával, illetve az olajmaffiával való összefonódással. Én valóban folytathatnám a sort, de nem teszem. Inkább arra kérek mindenkit, hogy vegye figyelembe a szavazáskor, hogy a Fidesz 2006 májusában megszavazta a rendeleti kormányzás lehetõségét Gyurcsány Ferencnek. Most ezt a lehetõséget fogja a Fidesz kihasználni. Csak az a kérdés, hogy a magyar emberek érdekében, vagy ellenük? Erre pedig az elkövetkezõ évek adják meg a választ. Ám ez a cikk elõrevetít valamit. Az erkölcstelenséget, amit a politikai osztály terjeszt, mint egy vírust! Meg kellene állítani a fertõzést!

Melyik eset a legkínosabb?
|	A közel 150 pornófilmben szereplõ gárdistalányé.
|	A péniszpumpás Szávay Istváné.
|	A szüleit 8,5 millióért gyámság alá helyezni akaró Sneider Tamásé.
|	Király András "ferdített valóságtartalmú" képeinek esete.
|	A tilosban parkoló Morvai esete a provokátorokkal és a mentelmi jogra való hivatkozással.
|	Az egykori MSZMP-s Nyikos József pénzügyminiszter-jelöltsége.
|	Valamelyik másik ügy.
|	Az egész Jobbik úgy kínos, ahogy van!
Eredmények Szavazás

(Én nem szeretem a pártokat, sõt csak olyan pártnak lennék tagja, amely a pártokrácia megszüntetését és a történelmi alkotmányosságunk visszaállítását célozza meg. Most mégis megvédem a Jobbikot, mert a „véleményvezér” csúsztatásaival szemben az összes többi párt sokkal sárosabb, mint õk, s a fenti szavazás is csak arra szolgál, hogy lejárassa és besározza õket, azzal a sárral, amelyet éppen a többi párt hurcolt ide)

A Jobbik jövõje

A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Valóban különbek, még a fent megemlítettek is!)

Ha ezt sikerül bizonyítaniuk, akkor a párt hosszútávon is szereplõ lehet a magyar politikában. (Bizonyítani, csak a tettekkel lehet, s most még nem kaptak elsöprõ többséget a törvényhozásban, de eljön az is.)

Ha viszont az elmúlt hónap botrányai válnak mindennapossá körülöttük, akkor a Jobbik is a magyar politika süllyesztõjében végzi, csakúgy, mint féltucat hasonló „lehet más a politika”-kezdeményezés az elmúlt két évtizedben. (Ha az LMP mögött álló pénzhatalmi finanszírozás bõkezûen dolgozik, akkor persze folyamatosan fognak a bolhákból elefántot gyártani a különbözõ hírportálok, újságok, televíziók és rádiók. Most, hogy a Jobbik bekerül a parlamentbe, óriási össztüzet fognak rájuk zúdítani azért, hogy az emberek ne is hallgassák meg õket, mert õk a szélsõségesek.)

Ennyit a „véleményvezérrõl”, s bízom abban, hogy aki ezt elolvassa, nem arra gondol, amit a fõsodratú médiumok szajkóznak, s inkább lassan elgondolkodik arról, hogyan mentsük meg Magyarországot? Lehetõleg együtt a többi tisztességes emberrel: Fideszesekkel, Jobbikosokkal, stb. Bizzunk abban, hogy a tisztességteleneket a következõ kormány oda juttatja, ahová valók! Rövid úton és kíméletlenül a rács mögé! S ebben, biztosan számíthat legalább a Jobbik képviselõinek a szavazatára!

Szeged, 2010-04-22 Dr. Bene Gábor S.

Nemzeti mítosznál többre tartom az igazságot.

Egy „véleményvezér” fedõnevû személy küldözget nekem érdekes elemzéseket a Jobbikról és az LMP-rõl. Bár kevés idõm van az olvasgatásra, de egy bátor „véleményvezér” írását el kell olvasni, mert aki vezérkedésre adja a fejét, az az ember vagy többre tartja magát a valós értékénél, vagy valóban értékesebb gondolatai vannak és bátrabban áll a gondolatok élére, mint például én.

Íme közreadom az írását vörös színnel és némi kiigazító kritikával, amelynek a színe – a könnyebb megkülönböztetés miatt – fekete lesz:

„A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Tegyük hozzá, hogy nem nehéz õket különbnek látni, hiszen amit a parlamenti pártok mûveltek az elmúlt húsz évben az: kritikán aluli!) Az elmúlt hónapban a Jobbik számos politikusa kellemetlen helyzetbe került rendezetlen magánélete, pártállami múltja, alvilági kapcsolatai vagy korrupció gyanúja miatt. (Mintha mindezt, inkább az MSZP házatáján érzékeltem volna, de vajon miért csak éppen az elmúlt hónapokban derítették ki a kedves elvtársak ezeket a „szörnyû” Jobbikos ügyeket? Ha elõzõleg is léteztek, akkor miért csak most lettek a nyilvánosságra hozva? Nincs ebben egy kis kommunista koncepció?) Nyilvánvaló, hogy bármelyik párt „büszkélkedhet” hasonló történetekkel. Mégis, ezek az ügyek a Jobbiknak sokkal jobban fájnak. (Szerintem ez a mondat kifejezetten az MSZP fájdalmának enyhítésére született, de a liberális kettõs mérce érezhetõen jelen van az egész írásban. De nem is a valós ügyekért kell a Jobbiknak neheztelnie, hiszen az, hosszútávon segítség a Jobbiknak, mert leleplezi a közéjük került karrieristákat, vagy a küldött embereket! A Jobbiknak inkább a mesterségesen „gyártott” vádakért és a bolhából készített elefántokért kell tiltakoznia!) Sõt ha nagyon elszaporodnak, akár az „Új erõ” végét is jelenthetik. (Az új erõnek csak akkor lesz vége, ha az, ami miatt létrejött, tehát a magyarellenesség és idegenérdekû politikai döntések eltûnnek!)

Az igazi „elempé” (már az átlátszó cím is sugallja, hogy ne a Jobbikra szavazz!)

Magyarországon az igazi „lehet más a politika”-párt nem az LMP. Az LMP leginkább egy alternatív életmódpárt: más politikát hirdet, de alapjaiban nem kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (Arról persze említést sem tesz, hogy az LMP valójában az SZDSZ felhígított változata, új arcokkal, zöld programmal.)

Az igazi „elempé” a Jobbik. (Az igazi hazugok pedig, a véleményvezérek!)

Ugyanis a Jobbik az egyetlen párt, mely alapjaiban kérdõjelezi meg a politikai rendszert. (No hát ez fáj nekik a legjobban! Elhitettétek a társadalommal, hogy bevezetik a jóléti rendszert, helyette a szabadrablást és az ál-demokráciát ültettétek a magyarság nyakára.) A Jobbik nem hisz a kapitalizmusban, nem tartja követendõnek a nyugati mintákat, tagadja, hogy megtörtént a rendszerváltozás, és nem fogadja el az elmúlt két évtized közéleti kompromisszumait. (Rendszerváltás nem volt, csak módszerváltás, hiszen a teljes bolsevik banda átmentése megtörtént! A Jobbik hisz a nemzetállamban, amely megzabolázza a kapitalizmust, valamint a nemzetek Európájában és a közéleti kompromisszumok nélküli érdekképviseletben, sõt a hazugságállam helyett hisz, az alkotmányos folytonosságban!)

„A liberális demokrácia nem más, mint import selejtáru.” (Ez sajnos így van!) A Jobbik szerint mára az egész politikai rendszer megbukott: emeszpéstül, fideszestül, a teljes magyar elitet beleértve. (Létezik magyar elit a pártok vezetésében? Legfeljebb egy-két ember, hiszen az alsóházi döntések zöme folyamatosan magyarellenes!) „Új idõszámításnak” kell kezdõdnie. (Szerintem ezt az egész ország érzi, sõt ezért szavaztak majd három millióan a Fideszre is!)

Új politikához új arcok

Rendszerváltáshoz, új politikához viszont új emberek kellenek. Új emberek, akik õszinték, tiszták és feddhetetlenek. Õk testesítik meg az ellentétét mindannak, amit a legtöbb magyar választó a mostani politikusokról gondol. Ez tehát a Jobbik elsõszámú legitimációja: hogy õk nem olyanok, mint a többi politikus. (Igen! Ezek õszinte mondatok, de az eddigi csúsztatások okán megkérdezem: mi célból lettek leírva ezek a nyilvánvaló igazságok? A következõ szép, színes ábra leleplezi az igaz mondatok mögötti szándékot.)

Az ábrát nem festettem át vörösre, de magáért beszél a szándék, ami az ábrából kiolvasható! Úgy látszik ugyanis, mintha a 2010-es év márciusában „kiderült” Jobbikos botrányok lefednék az egész pártot, s csak politikusbûnözés, deviancia, Mszp-s és Szdsz-es múltból állna az egész Jobbik! VIGYÁZAT!!! Az ábrának nagy hatása lehet, mert a vízualitás hatása sokkal erõsebb az emberekben, mint a szövegértésé.

Pontosan ezért érintik különösen érzékenyen a Jobbikot az elmúlt hónap botrányai. Az a párt ugyanis, mely programjában a fiatalság „súlyos erkölcsi-világnézeti válságáról” beszél, nehezen tudja megmagyarázni választóinak az olyan képeket, (ismét a vízualitás!!) amiken vezetõi transzszexuálisokkal pózolnak, káromkodva ordibálnak, drogoznak vagy éppen részegen péniszpumpával szórakoznak. (Vajon hogy derül ki egy képrõl, hogy káromkodva ordibál a rajta szereplõ személy. Kedves olvasó! Érzed már az aljasságát a csúsztatásnak?)

Hasonlóképpen, aki a kommunizmus bûneinek elszámoltatását kéri számon másokon, nagyon kínos helyzetbe kerül, ha kiderül, hogy saját pénzügyminiszter-jelöltje is az MSZMP „élcsapatának” oszlopos tagja volt. (A keresztény gondolkodásban a megbocsátásnak helye van, különösen akkor, ha bûnbánattal találkozunk, s nem a bûn tagadásával. A szerzõ ismét csúsztat, hiszen az MSZMP élcsapatának nagyon sok oszlopos tagja mûködik a többi pártban, sõt még a Fideszben is. Az persze nem baj. Ott ezt meg lehet bocsátani, de a radikális váltás híveinél nem!)

A sort hosszan lehetne folytatni. (Dehogy lehetne! Éppen az a gondjuk, hogy nincs semmilyen kézzel fogható bizonyíték, néhány képen és néhány hamis és elõkészítetten lebuktatott emberen, vagy megtért bárányon kívül!) Talán a legkellemetlenebb eset az volt, amikor a politikai visszaélések ellen harcoló Morvai Krisztináról napvilágot látott a hír, miszerint egy parkolási ügyét mentelmi jogával akarta „elsimítani”. (Ezt akarja a „véleményvezér” szembe állítani a BKV, az ingatlan panamák, a gyurcsányi országlás, a közvagyon szétlopásának következménynélküliségének, vagy a médiaterrorral szembeni meghunyászkodás eltûrésével? Vagy a leendõ belügyminiszter Gergényivel való üzleti kapcsolatával, illetve az olajmaffiával való összefonódással. Én valóban folytathatnám a sort, de nem teszem. Inkább arra kérek mindenkit, hogy vegye figyelembe a szavazáskor, hogy a Fidesz 2006 májusában megszavazta a rendeleti kormányzás lehetõségét Gyurcsány Ferencnek. Most ezt a lehetõséget fogja a Fidesz kihasználni. Csak az a kérdés, hogy a magyar emberek érdekében, vagy ellenük? Erre pedig az elkövetkezõ évek adják meg a választ. Ám ez a cikk elõrevetít valamit. Az erkölcstelenséget, amit a politikai osztály terjeszt, mint egy vírust! Meg kellene állítani a fertõzést!

Melyik eset a legkínosabb?
|	A közel 150 pornófilmben szereplõ gárdistalányé.
|	A péniszpumpás Szávay Istváné.
|	A szüleit 8,5 millióért gyámság alá helyezni akaró Sneider Tamásé.
|	Király András "ferdített valóságtartalmú" képeinek esete.
|	A tilosban parkoló Morvai esete a provokátorokkal és a mentelmi jogra való hivatkozással.
|	Az egykori MSZMP-s Nyikos József pénzügyminiszter-jelöltsége.
|	Valamelyik másik ügy.
|	Az egész Jobbik úgy kínos, ahogy van!
Eredmények Szavazás

(Én nem szeretem a pártokat, sõt csak olyan pártnak lennék tagja, amely a pártokrácia megszüntetését és a történelmi alkotmányosságunk visszaállítását célozza meg. Most mégis megvédem a Jobbikot, mert a „véleményvezér” csúsztatásaival szemben az összes többi párt sokkal sárosabb, mint õk, s a fenti szavazás is csak arra szolgál, hogy lejárassa és besározza õket, azzal a sárral, amelyet éppen a többi párt hurcolt ide)

A Jobbik jövõje

A Jobbik politikai sikerének záloga: saját politikusai. A Jobbik ugyanis azért kap bizalmat szavazóitól, mert jobbnak és különbnek látják õket a többi politikusnál. (Valóban különbek, még a fent megemlítettek is!)

Ha ezt sikerül bizonyítaniuk, akkor a párt hosszútávon is szereplõ lehet a magyar politikában. (Bizonyítani, csak a tettekkel lehet, s most még nem kaptak elsöprõ többséget a törvényhozásban, de eljön az is.)

Ha viszont az elmúlt hónap botrányai válnak mindennapossá körülöttük, akkor a Jobbik is a magyar politika süllyesztõjében végzi, csakúgy, mint féltucat hasonló „lehet más a politika”-kezdeményezés az elmúlt két évtizedben. (Ha az LMP mögött álló pénzhatalmi finanszírozás bõkezûen dolgozik, akkor persze folyamatosan fognak a bolhákból elefántot gyártani a különbözõ hírportálok, újságok, televíziók és rádiók. Most, hogy a Jobbik bekerül a parlamentbe, óriási össztüzet fognak rájuk zúdítani azért, hogy az emberek ne is hallgassák meg õket, mert õk a szélsõségesek.)

Ennyit a „véleményvezérrõl”, s bízom abban, hogy aki ezt elolvassa, nem arra gondol, amit a fõsodratú médiumok szajkóznak, s inkább lassan elgondolkodik arról, hogyan mentsük meg Magyarországot? Lehetõleg együtt a többi tisztességes emberrel: Fideszesekkel, Jobbikosokkal, stb. Bizzunk abban, hogy a tisztességteleneket a következõ kormány oda juttatja, ahová valók! Rövid úton és kíméletlenül a rács mögé! S ebben, biztosan számíthat legalább a Jobbik képviselõinek a szavazatára!

Szeged, 2010-04-22 Dr. Bene Gábor S.