MAGYAR ÁRÚK és MEGOLDÁSOK!

Levélváltás a megoldásról, amelyet nem én találtam ki!

Jó minõségû magyar termékekrõl az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. levélcímen lehet érdeklõdni!

Egy kedves hölgy szétküldte az Interneten, hogy a magyar élelmiszer vonalkód 599. Tehát a MAGYARORSZÁGON elállított termékek kódja ez az 599-es, s ha nem ez van ráírva, akkor ne vásároljuk meg! Ilyenkor persze jönnek a válaszok, s mindenki hozzátesz valamit, s ettõl az ügy kicsit bonyolultabbá válik. Én csak azért reagáltam az ügyre, mert egy szókimondó, fiatalkori ismerõsöm is belekapcsolódott a levélváltásba, s az alábbiakat írta, kis iróniával fûszerezve. (amit én kék színnel ki is egészítettem és most válaszleveleimmel együtt közreadom, okulásul.) Íme:

„Lehet, hogy a ’nagymagyar’ melldöngetõknek fussa 1200,-Ft-os magyar
paradicsomra, de sokunknak csak az ugyanolyan minõségû törökre, spanyolra
570,- Ft-ért. (lehet, hogy látszatra ugyanolyan, de beltartalmi értékeit tekintve biztosan nem, bár én sem vennék 1200-ért paradicsomot!) Szép-szép a hazai termékek támogatása, de egyre több silány élelmiszert és egyebeket találok, ami magyar. Egy darabig írogattam, aztán beleuntam. Néhány kapásból:
Magyar hentesnél, csirkeboltban nem pucolják meg rendesen az árút,........... tokús a kacsa, a csirkeszárny szõrös, a csülök gyanús, s nekem kell még tökölni vele otthon. A kolbászokat teletömik rágós, inas trutyikkal, s így ehetetlen. A csemegeboltban kapható baromfi sütõfóliája eleve szakadt, ott is 2 centis tollak a feldolgozott, megpucolt (?) csirkénél.
Bezzeg a labancoknál, a németeknél...............
A palackozott magyar boroknál hiába drága, olyan mint az ecet, ízetlen.
A kenyérboltosnál már délután kettõkor elfogy a kenyér, pedig hatig van nyitva.
Ha keresünk teljesõrlésû egészséges kenyeret, az mindig elfogy.
A pogácsasütõnél lufiárúk, agyonpuffasztott, beltartalom nélküli semmi.
(ez idáig nem a magyar termelõt, hanem a kereskedõket minõsíti!)
A magyar erõspaprika (zöld és piros) íze olyan, mint a csapvíz, semmi ereje sincs. Bezzeg a külföldi chilly, annak van ereje.” (Ez utóbbira nem is reagálok, mert nekem mindig kitûnõ paprikát adnak el a magyar termelõk, csak el kellett mennem érte a piacra, vagy falura. Különösen, ha egészévre való pirospaprikát akarok. Ha tõlük veszem és rendszeresen, akkor ugyanis a kereskedelem ördöge nem teszi bele a lábát, s az ár és a minõség együtt mozog!)

Ez csak egy kis szelete a magyar valóságnak, ami kapásból eszembe jutott.

Persze sok jó magyar árú is van, de azért maradjunk a földön és vásároljunk reálisan, nem kell elájulni a magyar árúktól.

Kedves (Szókimondó) Barátom!

Ne idegesíts tovább, mert a guta üt meg! Neked kell elmondanom, hogy disznót kell vágni, s akkor nem a mócsingot eszed majd!
Hiszen te trudhatod legjobban, hogy a profittermelõ multik üzemei nem veszik meg a magyar parasztemberektõl a sertést, helyette a szemetet hozzák be, s abból készül szinte minden. (virsli, parizel, felvágott, stb) Szóval nekünk - akik nemzeti elkötelezettségûek vagyunk -, kötelességünk évi legalább egy disznót feldolgozni. Gyere el hozzám és olyan saját kolbászt ehetsz, amiben nagyon kevés a mócsing! A sonkám pedig, egyenesen isteni!
Ölellek: *Bene Gábor S.* (egykori kollégád!)

A hentes - ahova járok -, csak magyar árút árul, a csirkebolt mind magyar baromfit árul. A panelban ne várd el, hogy én tenyésszek és vágjak állatokat.

Ja, a magyar tojásokra még nem tértem ki.

Az a tyúk életébe nem kapirgált, 30 cm x 30 cm-es hely jut neki életében, összezsúfolva más tyúkokkal ketrecben. Ha kitennék a rétre, összeesne, mert nem is tud járni. Magyar gazda állítja elõ azt is, magyar kereskedõnek adja el és magyar boltos árulja. (mindez lehet, de a kufárságot nem magyar találta ki és vajon ki kényszeríti rájuk a szabályzókat, a benzin árába beépített adókat és iszonyúan alacsony felvásárlási árakat akkor, amikor minden más drága? Legyünk már egy kicsit okosabbak ennél a kufár és gátlástalan tolvajbandánál!)

Ahhoz, hogy a feldolgozóipar, a vágóhídi pörzsölõ, a csirkepucolók normálisan megpucoljanak egy terméket, az csupán igényesség kérdése és nem az, hogy honnan jött. Az olasz képes jól pucolni, az osztrák, az angol, a német is tudja, csak a trehány magyar nem? (Ez a feldolgozóipar trehánysága, amit "privatizáltak", de a személyes közremûködéssel ki lehet és kell is váltanunk!) Jártam kint hentes üzletekben, láttam a minõséget, ég és föld az itthonihoz képest. Te tudsz mócsing és trutymómentes kolbászt készíteni, az meg, akinek ez a szakmája, az nem? (sajnos én is jártam kint és tudom, hogy miket fecskendeznek a húsokba, hogy gyönyörûen mutassanak a hûtõpultokban, s azt is tudom, hogy a kinti szabályzók nem olyanok, mint nálunk. Itt a termelés szándékos tönkretétele folyik, csak ezt észre kellene venni már mindenkinek, s össze kéne fogni! Nem a szakemberekkel van itt a baj, hanem a multi profitéhséggel!)

Persze minden sz@rt beledarálnak, így kifizetõdõbb és nagyobb a haszon egységnyi terméken. Sz@r, magyar árút és brutálisan, pofátlanul drágát (1200,-Ft-os magyar paradicsomot) nem veszek. (erre nem is akar senki rábeszélni!)

Üdv.

Kedves Közjogi Harcostársam!

Eszembe nem jutott, hogy arra vegyelek rá, amire lehetetlen. Tehát ne te neveld a disznót és ne is, egyedül vágd le. De magyar parasztembertõl vedd meg, s ha lehet, nála vágjátok le. Ennek rengeteg az elõnye.
-1. Tudja, hogy jövõre is tõle veszed, ha jó árút ad és jó áron.
-2. Mivel együtt dolgozzátok fel a húst, közben jókat lehet viccelõdni, iszogatni és nemzetpolitikáról értekezni, s így könnyebb a munka!
-3. Te is látod - hiszen darabolod a zsírnak és a kolbásznak valót -, hogy mibõl és hogyan készülnek a húsárúk. (boltinál ez, soha nem biztos!)
-4. Legfeljebb a leszúráshoz kell hentest alkalmazni, mert a többit egy rendes magyar parasztember is tudja, ha van segítsége és készített már ilyet.
-5. Az (egy nappal) elõre megpucolt fokhagymát, a jóféle paprikát, borsot, sót, te is viheted, de õ is beszerezheti.(ebbe meg kell állapodni!)

-6. Szerzel magadnak és neki egy jó napot, amivel a hagyományt is megtisztelitek és még jóféle sonkád, disznósajtod, májas és rizses hurkád is lesz. (ha én meg tudom tenni jogászként, akkor neked sem lesz lehetetlen!)
-7. Tudsz majd kóstolót vinni a haveroknak, akik rákapnak majd a dolog ízére és legközelebb, nemcsak segíteni jönnek, hanem õk is vágni akarnak. Olyankor illik vissza is adni a kóstolót. (Ez remélem köztudott! De amikor te adod, akkor mondhatod is: hogy ha te is vágsz haver, akkor te is adsz majd kóstolót. Ez a hagyomány!) Milyen jól fog esni a friss kóstoló akkor!

-8. Ráadásul hosszútávon a dolog olcsóbb is, mint naponta megvenni a "kétes eredetû" vackokat, s még egy gazdát is hozzásegítesz a túléléshez! (nehéz helyzetben vannak, mert nem veszik át tõlük a multik a sertéseket normális áron, pedig rengeteg munka az állattartás!)
-9. Igaz, hogy egyszerre kell nagyobb összeget kifizetned, de ha van mélyhûtõd, akkor még a csontokat, szép hússzeleteket, a friss hurka-kolbász csomagokat hosszú hónapokig elõszedheted (csak vigyázz az adagolás nagyságára) és olyan mintha friss lenne. (Én még most is ehetek bármikor saját hurka-kolbászt, hiszen csak a tepsibe szeletelek egy csomó vékony burgonyaszeletet és a kiolvasztott 1-1 hurkát és kolbászt megsütöm.)

-10. Ezzel elindulhat egy kisközösség építkezése is, ami nélkül soha nem lesz a nemzet ismét erõs és tudatos. Írhatok én akárhány tanulmányt az alkotmányos jogtudat szükségességérõl, ha nem veszem figyelembe, hogy "éhes hassal nehéz a himnuszt énekelni"!

Persze, ha nem akarsz vele "fáradni" akkor nem is olyan finom a végeredmény, s ha nincs hol tárolni a szalonnát és a szárazkolbászt, de fõleg a füstöltsonkát, akkor veheted a "vackokat" húsvétkor. Az ilyen esetekre, nincs receptem. Ott magadnak kell kitalálni a megoldást. Ám én sem téged, sem a többi magyart nem féltem, mert kreatív nemzet vagyunk!

No ölellek: Gábor