Megszólal egy kisemmizett szegedi vállalkozó

Ligetfürdõ - Döntsük le a hallgatás falát!

Megszólal egy kisemmizett szegedi vállalkozó

Az újszögedi Ligetfürdõt magánkézre juttató neobolsevik beruházás – nekik “élményfürdõ” – az elsõ pillanattól kezdve botrányokban fürdik. Nagyságrendnyi értékbecslés-tévesztések, az építész szakma tiltakozásának semmibevevése, banki kölcsönével tolakodó magánbefektetõ, amire a közfürdõnek semmi szüksége…

A "Horthy-korban" Klébelsberg Kunó alapította, (79 éve) jól mûködõ Ligetfürdõ (SZUE) szétverése és magánkézre juttatása helyett egy új fürdõ építése lett volna idõszerû. Az EU 50%-os támogatást biztosít bármilyen fürdõ építéséhez Magyarországon. Szeged városában több helyütt lenne valóban szükség új, városrészi, kerületi fürdõ, vagy uszoda kialakítására. Nincs uszodája Szõregnek, Tápénak, Tarjánnak, az Északi városrésznek, de Móravárosnak és Alsóvárosnak sem. A déli városrészekrõl nem is beszélve. Az Északi városrészbe már 20 éve is uszodát ter veztek, a Franciahögyre. Aztán uszoda helyett otromba bazáruház (TESCO) nõtt a helyén, a gyarmatosító külföldi tõke nagy örömére.

Hol épüljön Szeged új közfürdõje?

A fürdõvel nem rendelkezõ városrészekben valóban érdemes lenne új fürdõ építésén gondolkozni. Szeged balvezetése ellenben - mindezeket figyelmen kívül hagyva - szétveri a mûködõ újszegedi fürdõt egy külsõ (banki kölcsönnel belépõ) befektetõ többségi tulajdonossá avatása kedvéért. “Projekt cég” – így mondják modernül a hazánkat kiárusító lakájpolitikusok. Egyszer pedig már igazán a tükörbe nézhetnének!

Tükör projekt

Ha Városunk vezetõi valóban városatyák lennének, úgy ezzel a beruházással a Forrás szálló tulajdonosát takaríthattuk volna el, városi tulajdonba véve a szállodát és megvalósítva a "Szent-Györgyi Albert vitaminpark és wellness-központ" évtizedes álmát, Szent-Györgyi Albert villájának bevonásával. A balvezérelt projektcégben azonban most a – Pick szétverésérõl már elhíresült – tõzsdecápa szorítja ki a Várost a "Forrás" jogán...

Ligetfürdõ a Leisztinger-csúszdán

A "fejlesztés" részeként szétverték a kiváló állapotban levõ önkormányzati vendégházat, a hajdani szebb, polgári idõket idézõ gyönyörû villaépületet is.
Az eset botrányosságát csak fokozza, hogy a bontás indoka az épület romos állapota volt.

A szétvert “romos” vendégvilla a barbár bontása elõtti hónapokban:

Pedig a rajzasztal sok mindent elbír! Elbírta volna a Gombát is, meg épített értékeinket is. Tarjánban a Lippai fatelep helyén meg elbírt volna egy új uszodát…
A paplak szép villaépületének ledózerolásával a katholikus plébánia új épületben való elhelyezése vált szükségessé. Mivel az önkormányzati tulajdonú Korondi utcai villát – a dél-újszegedi villanegyed utolsú tanúját – már (jogsértõen) elpocsékolta a város, így ez sem állt már rendelkezésünkre.

A nagyszabású (7 milliárdos) beruházás elsõ elemeként az új paplak építése valósult meg a ligetben (a zöld felület rovására), a templom eredeti stílusát sem tartva, 100 millió Ft-ból, 5 rétegû alvállalkozói rendszerben. Ez egyébiránt nem különleges a balvezérelt Szegeden, ahol a csatornázás gyakran 8 rétegû alvállalkozásban folyt. A pénz is ekképpen folyt... (kb. 80 %-ban) szerteszét a komcsiközeli közbülvállalkozók kezén-közén...

A régi szép paplak villáját eldózerolták (pedig bármire alkalmas lehetett volna az új fürdõ számára is, akár igazgatósági épületnek is). Az új paplak pedig elkészült, már át is adták 2 hónapja. Az építõket pedig nem fizetik ki a fõalvállalkozók (akik persze érdemi munkát nem végeztek egy szög beverése erejéig sem). Azóta sem. “Szívesség”-rõl beszélnek, meg arról, hogy “próbálnak segíteni”. Az egyik kizárólag e célra alakult pesti bejegyzésû (projekt)cég egy hónap alatt már telephelyet és telefonszámot is változtatott. Talán éppen azután, hogy megérkezett a számláj&a acute;ra a pénz, melyet elmulasztott továbbítani a valódi munkát (el)végzõ szegedi munkásoknak. A szegedi látványberuházásban egy 17 éve tartozás nélkül mûködõ fémmûves céget tesz tönkre egy pesti közbülvállakozó "generálkivitelezõ". A 100 milliós építkezés két generálkivitelezõjét maga a beruházó óriáscég képviselõje nevezi “szarházi”-nak. Nem tán mert kénytelen koloncok, beajánlott (pénznyelõ) pártkutyák?! A valódi munkát végzõ vállalkozókat pedig nem kissé lekicsinylõen csak “szubalvállalkozó”-ként emlegetik a fölöttesek.

Az egyetlen szokatlan a dologban az, hogy akadt egy ember, aki most áttöri a hallgatás falát. A nyilvánossághoz fordult, és ahogy mondja "nem hajlandó a libások sorsára jutni". “Õ nem hajlandó öngyilkosnak lenni, inkább a kiveri belõlük a járandóságát". Bellér János az anyagköltséget is megelõlegezte, hónapokig dolgozott, valaki pedig még az arcát sem tolva le Szegedre, a saját számláján kamatoztatja az õ munkadíját. A következõ munkát már kezdenie kellene, de anyagra sincs pénz, míg fenyeget a kötbér. Míg õ a házával felel az adósságáért (meg a kötbérért), õt nem védi törvény, csak a fõvállalkozókat. A kisemmizett v&a acute;llalkozó úgy fogalmazott: “Õt meglopták. Nem érdekli, melyik cég volt az. Végig kell õket pofozni, aztán majd elõkerül a pénz!”
Kérdés, hogy ha a legelsõ ütem – a szétvert paplak kiváltása – során már ilyen fizetési nehézségei adódnak a balbarát “projektcégek”-nek, mi várható még a késõbbiekben. No és persze ki fizeti majd meg a károkat? Csak nem a “befektetõ” helyett is garanciát vállaló Szeged Városa?!
A Szögedi Védegylet – mint a városvédõ egyesület – (a KDNP-vel közös) sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra az ügyet, és ezúton is tiltakozik a botrányos beruház ás, a szegedi dolgozók kisemmizése és pesti pénznyelõk nyerészkedései, szögedieken való élõsködése ellen. Reméljük, már nem késik soká a teljes elszámoltatás!

Szöbb Jövendõt!

kíván a Szögedi Védegylet nevében

Dr. Szabó László