Közeleg a Magyarok Országos Gyûlése Bösztörpusztán.

Közeleg a Magyarok Országos Gyûlése Bösztörpusztán.

A vidéki közösségeknél járván azt tapasztaltam, hogy szükség mutatkozik egy olyam egyszerûen átlátható anyagra, amely a kisközösségeknek segít az elöljáró megválasztásában.

Ha valaki szeretné a csoportját megalakítani, akkor semmi adminisztráció! Töltse le a magyarokszovetsege.hu oldalról a megbízólevelet és értelemszerûen töltsék ki azt három példányban.

Akinek kérdése van, írjon: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Magyarok Szövetségének Társadalmi önszervezõdési képviselete, amelyek a megyei szintû szervekig, az õsi: kettõs egységû vezetés gondolatára épülnek.

Alapgondolatok:

A hagyományokon alapuló, de a mai politikai térképet is figyelembe vevõ, hatékony képviseleti rendszert akarunk, minden magyar embernek!

A jelentkezõ önkéntes, csak egy „közösség” nevû csoportnak lehet a tagja. Minden elöljárót, csak az õt megválasztó közösség hívhatja vissza, s adhat új megbízólevelet az újonnan választott csoport, járási, megyei elöljárónak.

1. A Magyarok Szövetsége – szentkorona értékrendre épülõ – legkisebb egysége : olyan önszervezõdõ Magyar Közösség, amelynek tagja 7-14 fõ önkéntes, akik nagykorúak és javasoltan egy járásban laknak, vagy adott szakmai csoportot alkotnak.

2. Titkos szavazással (50%+ 1fõ) választanak maguk közül olyan csoport-elöljárót (régen Gyula), akiben megbíznak, aki összhangot teremt és felsõbb szinteken képviseli õket. Az elöljáró tisztújításon való megmérettetése háromhavonta ajánlott, de évente kötelezõ!

3. A képviselethez olyan megbízólevél szükséges, amelyet a magyarokszovetsege.hu honlapról kell letölteni, s megválasztáskor a teljes csoportlétszámmal aláíratni, három példányban.

A csoportkönyv õrzi a megbízólevél házi példányát és a tagok önéletrajzát. Ez utóbbi tartalmazza a 21 pont elfogadására tett esküt, vagy nyilatkozatot és az eddigi közéleti szereplés adatait.

4. Egy megbízólevél marad a közösség csoportkönyvében lefûzve, egy a megyei szervezõkhöz kerül, s egy marad az elöljárónál, aki az országos gyûlésen adja le felhatalmazásának igazolásaként.

(igen közel van augusztus 21, s erre csak akkor lesz elég idõ, ha azonnal közzétesszük a megbízólevelet, s a képviseleti felépítést!)

5. A csoportot létrehozó alapító-szervezõ (régen Kündü) egyúttal tisztséget is jelent, amely nem választással jön ugyan létre, így nem „parancsnok” hanem a csoporton belüli demokratizmus õre!

6. Õ indítványozza a tisztújítás idõpontját, s õ vezeti le a döntés elõkészítõ vitákat. Ha az alapítót megválasztják elöljárónak, akkor a csoport valamennyi alapító tagja alapítói jogosítványt kap, és komoly indíttatást arra, hogy új, saját csoportot alakítson.

7. A csoport-elöljáró a megyei alapító-szervezõknek leadott megbízólevél jegyezteti be a csoportját magába a Szövetségbe.

Ezután részt vehet a megyei szervezõk által megszervezett megyei összehangoló testület munkájában, amelynek minden alapító - a szervezõi munkája révén – tagja lehet. A csoport-elöljáró viszont kötelezõen tagja a megalakuló megyei választmánynak, részt vesz ülésein, ahol választhat és választható. Ha a megyei választmány nagy létszáma indokolja, csak akkor kell a járási választmányokat kiépíteni, amelyek a választókerületi összehangoló testület mellett fognak mûködni, a csoportoknál már bemutatott Kündü-Gyula elv alapján. Az alapítókat a munkájuk juttatja tisztséghez, az elöljárókat pedig: mindig csak a tisztújító választás.

A végsõ szervezettséget az fogja jelenteni, ha a járási választmányok 1-1 küldötteibõl összeáll a 176 fõs alsóház, s az összehangoló testületek – mint a szervezés napszámosai – megválasztják az erkölcsileg hiteles felsõházat.

8. Ha egy csoport létszáma meghaladta a maximumot, akkor ketté kell osztódnia úgy, hogy az utolsó együttes ülésen megválasztják a másik csoport-elöljárót és megnevezik a másik csoport-alapítót is.

A szétvált csoportok, tovább szervezõdve is megõrzik a kapcsolatot egymással, s komoly feladatok szervezéséhez együttesen fognak.

9. A Szövetségnek az érdeke a minél több KÖZÖSSÉG létrejötte, hisz társadalmi erõfelmutatás és a beleszólás lehetõsége nélkül, egy KÖZÖSSÉG legfeljebb csak baráti társaság magasságáig viszi, de társadalmilag tehetetlen marad. Ezért, ahogyan megtanultuk a KÖZÖSSÉGI életet, úgy új önkéntesek behozatala és az osztódás lesz a következõ – folyamatos – lépéssorozat.

10. A KÖZÖSSÉGEK bizonyos tagozati témakörökben is össze- kapcsolódhatnak, szakosodhatnak. Nagyon lényeges a terület elv mellett – a tudományos, szakmai, termelõ, stb. csoportokkal, valamint a fõvárosi, a vidéki, de akár a határontúli szervezetekkel is –létre jövõ kapcsolatok, az egységesülés és specializálódás okán.

Az anyagot megtárgyalta és elfogadta a szegedi belvárosi csoport ülésén:

László Károly , Szekeres Lászó, Szarka Kálmán, Pápainé Károly Klára és Dr. Bene Gábor 2009. 08. 05