A szavak átértelmezésére.

A szavak átértelmezésére.

A Gondolán olvastam egy cikket Nyíri János tollából. Igen érdekes és nagyon alapos elemzését adta a hatalom által gerjesztett „rasszizmus” valódi okainak, s megállapította, hogy: Ha nem lesznek meg a cigánygyilkosságok tettesei, sõt ha tovább nõ a feszültség az országban, és a rendõrség továbbra is tehetetlenül szemléli bizonyos agressziók elharapódzását, viszont maga is szívesen lép fel olykor (az alkotmány szellemével ellentétes módon) agresszívan… Tulajdonképpen 99%-ban egyetértek gondolataival. A fennmaradó 1% azonban a magyar helyzet megoldatlanságának kulcsa, sõt a gyökere.

A szavaink átértelmezése nem a XX. Században kezdõdött, hanem sokkal elõtte. Viszont a megváltozott jelentéstartalom évszázadokra kihat, s a végén már valóban nem tudja senki, hogy a szó eredetileg mit is jelentett. Erre a legdrámaibb példa az alkotmány szavunk, amely régiesen alkotvány, azaz megalkotott dolog jelentéssel bírt. Az alkotás azonban Isteni eredetû a keresztény szellemiség szerint, s ha így gondoljuk át a szó tartalmát, akkor két jelentést érzékelhetünk. Az alkotmány elsõ jelentése: valamely állam (természetjogi) alaptörvényeinek, szokásjogának,(jogi) kultúrájának az összessége. A második: emberi alkotás vagy szerkezet és maga a teremtmény. Ha így vizsgáljuk akkor, az elsõ Isteni, a második emberi eredetû. Könnyen átlátható még a materialisták számára is, hogy a természet nem az ember alkotása, így a természetjog sem lehet az, tehát az alkotmány a természetjogi értékek birodalma, az alaptörvény pedig a jogpozitivizmus, tehát a közjogi paragrafusokhoz való ragaszkodás.

Hogyan lehet mégis az, hogy a közösségteremtõ erõ, az igazságosság, méltányosság, azaz a természetjogi elvek eltûntek a gondolkodásunkból és elfogadtuk az individualista embertelenséget. Tehát az elsõ jelentés helyett a másodikat használjuk, s úgy teszünk, mintha az alkotmány – és ezzel a természetjog - emberi alkotás lehetne. Elfogadjuk azt is, hogy Szili Katalin és párttársai folyamatosan az alkotmányozásról beszéljenek, amikor alkotmányos, természetjogi alapelveink nem teszik lehetõvé a hatalom (és bitorlói) számára az „alkotmányozást”. Sõt, a magyar alkotmányosság egyenesen kimondja, hogy: jogtalanság, jogot nem alapít! Ez alapján pedig, az egész jogtalan alapokon nyugvó állam és annak teljes intézményrendszere jogtalan, azaz a magyar alkotmányos gondolkodással ellentétes!

Ennek az államnak pedig a „jogalkotási” eredménye pedig: semmis!

Amirõl tehát - az általam nagyra becsült - Nyíri János ír, az nem alkotmány - hanem egy illegitim -. azaz törvénytelen módon ránk tukmált charta vagy alaptörvény. A magyar társadalom ezt nem tudja és - ha senki nem emeli fel a szavát az alkotmány szavunk átértelmezése ellen – nem kiállt rá a hamisítókra, akkor teljesen össze fog mosódni, az alkotmány és az alaptörvény közötti óriási különbség.

Ezen okból kérek én meg minden tisztességes magyar embert, hogy legalább mi - akik nemzetben gondolkodunk -, ne használjuk rosszul a két kifejezést. Mert ha mi magunk sem vagyunk ezzel tisztában, ha mi magunk is rosszul használjuk õket, akkor hogyan várjuk el az egyszerû olvasótól, hogy megértse: AZÉRT NEVEZIK AZ 1949.XX Tv.-T ALKOTMÁNYNAK, HOGY NE KERESSÜK A VALÓDIT!

Egyébként kitûnõ írásában - Nyíri János felteszi a kérdést, hogy:

Milyen alkotmányos lehetõség található a 2010-es választások elhalasztására?
Alkotmányos lehetõség nincsen, hiszen ma Magyarország, nem alkotmányos ország, hanem egy idegen jogrendet dédelgetõ politikai bûnözõk és a - függetlenségünk védelmében jól bevált -, saját alkotmányosságát elfelejtõ lakosságnak, azaz a politikai színház nézõinek a közös országa.

Kicsit lentebb pedig azt írja szerzõ, hogy: Érdemes olvasgatni az alkotmányt. Ebben még egyet is érthetünk, ha nem a sztálini parancsból átalakított, weimari típusú hatalmi szabályzatra gondolt, hanem a mi valódi alkotmányosságunkra. Arra, amit az iskolákban nevetséges és kigúnyolni való régiségként tanítottak, ha egyáltalában szóba került. Tudták a bolsevikok, hogy mitõl kell megfosztani a nemzetet ahhoz, hogy legyöngült állapotba kerüljön. Igen érdemes lenne olvasgatni a saját alkotmányunkat, s ma már megtehetjük, mert Zétényi Zsolt szerkesztésében és a Magyarországért Kulturális Egyesület gondozásában, megjelent egy vaskos, de míves kötetben. A Magyarok Szövetségének honlapján és a Kárpáti Harsonán is megrendelhetõ. Érdemes olvasgatni az alkotmányt!

Viszont azt, amit most neveznek hibásan alkotmánynak, már csak azért is felesleges olvasgatni, mert maga a hatalmi elit sem tartja be, ráadásul csak mérgelõdnénk a Sólyom László, Tölgyessy Péter, stb. nevéhez köthetõ fércmunkán. Sem a valódi hatalommegosztás,(hiszen minden ellenõrzõ szervét maga a parlament választja) sem a népszuverenitás megsértõivel szembeni törvényes eljárás lehetõsége, (szinte viccet csinál a képviselõi munkából, felelõsségbõl) sem a parlament feloszlatásának korrekt lehetõsége, (látható, hogy mit összekínlódnak egy csaló párt, csaló képviselõcsoportjával) sem az Állami Számvevõszék jelentésének büntetõjogi következményeit nem találjuk meg benne.

A felsorolás persze nem teljes, de éppen ilyen okok miatt nevezhetõ a hazánk:

egy következmények nélküli országnak!

Ahol a szavainkat is átértelmezik, saját érdekeik szerint a bûnözõink!

Szeged, 2009. 08. 05.

Dr. Bene Gábor S.

A Kárpáti Harsona munkatársa és a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 tiszteletbeli elnöke.