A helytartótanács jogi csicskása.

A helytartótanács jogi csicskása.

"Mert nem arról van most szó, hogy ki szereti vagy nem szereti a tüntetõket és ezt vagy azt a pártot, hanem arról a barbár fellépésrõl, amit ez a kormányzat bármikor bárkivel szemben megtehet újra és újra, ha nyomorúságos helytartótanácsát politikai veszély fenyegeti. " Biró Zoltán az MDF elsõ elnöke

Egy büntetõjogász – a vörös rongyokba öltözött Budapesttel azonos monogrammal – visszaélésrõl kezdett beszélni a Jobbik tevékenysége kapcsán. Vona Gáborék - szerinte - visszaéltek a pártalapítás és a pártként való mûködés „alkotmányos” szabadságával. Errõl az ál-alkotmányosságról szoktam én, tömören azt írni: meggyõzõdésem szerint az alibidemokrácia legfõbb megõrzõje ez, az idegen jogrendet ránk erõszakoló charta, amely a sztálini parancsot megtoldotta a Weimari alkotmány – számunkra teljesen idegen (joginak látszó) megoldásaival. A „nagynevû” jogászt persze mindez nem zavarja és felveti azt a képtelen ötletet, hogy az ügyészség a Jobbik feloszlatását is mérlegelhetné, hiszen kiderült, hogy nekik egyszerûen nincs felhatalmazásuk a további kormányzásra, s az ország a jobbik megoldást fogja választani a jövõben!

A feloszlatását is meg kell fontolniuk a hatóságoknak – mondta ki konkrétan a Népszabadságnak az MSZP volt igazságügyi minisztere, akit a pártján belüli bûncselekmények egész sorozata sem volt képes rábírni arra, hogy egyszer is kijelentse: „az MSZP feloszlatását meg kellene fontolnia az ügyészségnek, mert az általános jogbiztonságot és a tágabban vett alkotmányos rendet is veszélyezteti” a párt köztörvényes tagjainak a magatartása. Ennyit a kettõs mércérõl, ahol a bûncselekményt elkövetõket meg sem említi a „kitûnõ büntetõjogász” viszont a nemzeti érdekekért kiállókat szeretné feloszlatni a „jog” segítségével.

Milyen jog az amely erre alkalmas?

A válasz egyszerû: a törvénytelenek joga, azaz egy idegen jogrendszer zsoldosainak terméke, akik a „jogtalanság jogot nem alapít” elvérõl utoljára az egyetemen hallottak.

Azon túl, hogy a 2006 õszi események kapcsán leleplezõdött a hazai jogásztársadalom nagy része és erkölcsileg megbukott az egész politikai garnitúra, amely átmentette magát a kádári diktatúrából és hatalma megtartása érdekében belsõ feszültséget kelt, sõt polgárháborús helyzetet szít.

Súlyos alkotmányossági problémákat vet fel az egész mai jogrend, hiszen ez nem a jognak a rendje, hanem az egykori kerekasztal mellett - felhatalmazás nélkül - ücsörgõk jogtalanságáé! A valódi magyar alkotmányosság szempontjából viszont - ténylegesen aggályos olyan szervezetek létrehozása és támogatása, amely az erõszakszervezet mûködtetésének állami monopóliumából akar magának részt kihasítani, Lásd: a népellenes rendõrség, a felfegyverzett Inkal-Security, stb.! Az állam feladata ugyanis a közrend és a közjó fenntartása. Remélem minden normális gondolkodó embernek leesett már, hogy ezeket a feladatokat a jelenlegi állam – egyébként illegitim – kormánya és intézményrendszere nem vagy csak részben, vagy alibi jelleggel látja el.

Az MSZP az általa elképzelt rend erõszakos kialakítására törekszik folyamatosan, s azokat, akik a demokrácia jegyében spontán demonstrálnak - fegyvertelenül és békésen üldögélnek egy köztéren -, megfélemlítõ módon elhurcolja, és még örülhetnek is, hogy a szemeiket nem lövik ki. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindezt egy párt - ezúttal is az MSZP - teszi, mert a párt a civil szervezetnél hatásosabban képes befolyásolni a közvéleményt, hiszen a csalások eredményeként minden közmédia feletti rendelkezés a kezükben van.
Számomra nemcsak kimondható, hanem kötelezõen le is írható: az MSZP visszaél a pártalapítás és a pártként való mûködés ál-alkotmányos szabadságával, tehát még az általa bevezetett idegen jogrendet sem tartja be, velünk pedig keményen betartatja! Ha végre a hatóság meggyõzõdésévé válik, hogy itt baj van, akkor el kell kezdenie keresni és használni azokat a jogállami fogódzókat, amelyek megakadályozzák a felelõsség elkenését, a párt és a tagjai által elkövetett bûncselekmények közötti mesterséges különbségtételt, illetve az ügyek eltusolását, vagy propagandisztikus felhasználását. A mai viszonyok között erre - a parlamenti pártokrácia -, tehát a rendszer álságossága, sajnos tág lehetõséget biztosít.


A Népszava magas beosztású rendõrségi forrása azt közölte: a július 11-i Jobbik-nagygyûlés és a gárda újjáalakulása miatt több okból is indulhat nyomozás. Az egyik az egyesülési joggal való visszaélés, a másik a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás. A rendõrség gyanúja szerint mindkét törvényszegést elkövethette a gárda azután, hogy a Fõvárosi Ítélõtábla július 2-án feloszlatta a szervezetet mint mozgalmat és mint egyesületet egyaránt - írta a napilap. Arra azonban senki nem gondol a hatalom bitorlói közül, hogy a Gárda éppen a rendõrség tehetetlensége miatt jött létre, és a többségi társadalom megvédésének – egyébként állami - kötelezettségét vállalta önkéntesen magára? Ráadásul, még a jelenben hatályosnak mondott törvényeket is betartva mûködött. Az egyesülési joggal ugyanis az a párt élt vissza, amely becsapta a választókat a „Több pénzt az embereknek” szlogennel, s amelynek pénzügyminisztere hamis adatokat hozott nyilvánosságra a 2006-os választásokat megelõzõ idõszakban, s megsértette az Államháztartási törvényt, de az 1949 évi XX. tv rendelkezéseit is. A hamis adatok nyilvánosságra hozatalát még a Köztársasági Elnök is elismerte, de a „független” bíróság nem!

A Népszavának nyilatkozó rendõri vezetõ kitért arra is: az eljárásokkal nem kívánják megvárni, hogy megszülessen a táblabíróság ítéletének írott változata is. A gyáva és az igazságtól félõ hatalombitorlók nagyon sietnek, hogy megfélemlítsék a társadalmat és barbárságukat a jog útvesztõiben elrejtsék a megtévesztett társadalom szeme elõl.

A BRFK-n a július 4-i tüntetéssel kapcsolatban már folyik egy nyomozás az egyesülési joggal való visszaélés miatt, s egy ugyanerre vonatkozó újabb vizsgálat indult a július 11-i demonstráció miatt. A rendõrség felkérte az ügyészséget: vizsgálja meg, hogy a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt indítható-e eljárás a szervezet ellen - mutatott rá a Népszava arra, hogy szinte minden trükkje megvan már a koncepciós eljárásnak, csak az ügyészségnek kell rábólintani!

Mindezek után megkérdezem: nem nekünk kellene-e félnünk a rövid ideig tartó látszat demokrácia felszámolása miatt és a bolsevik hatalmi gyakorlat teljes visszatérése, s az egypárti korszak jogtalanságainak feléledése, és a nyílt diktatúra miatt?

Biró Zoltán is világosan látja már az MSZP szerepét az ország kirablásában, s azt is tudja, hogy a bolsevik átmentésben ez volt a feltétele a globalista pénzvilágnak, s ezért nevezi a kollaboráns kormány tagjait - helyesen – helytartótanácsnak. A legszomorúbb az egészben az, hogy nem csak egy jogi csicskása van a helytartótanácsnak, hanem a magyarnak nevezett ügyvédek, bírák, ügyészek tömegei tartoznak közéjük és végig sem hajlandóak gondolni a helyzetet, mert így „szocializálták” õket az egyetemen és így manipulálja õket a hatalombitorlók csapata, a közmédia, s a tartalom nélküli közbeszéd!

Ám az igazság pillanata közeleg. Viszont csak azok tudnak majd a jövõért tenni, önnön sorsukat befolyásolni, akik a józan paraszti ész birtokosaiként, különbséget tudnak tenni a jó és a rossz között, a jog és a jogtalanság között! Ne feledjétek tehát, hogy: jogtalanság jogot nem alapít, s a jogi csicskások mindezen árulást a Nemzettel szemben, nyereségvágyból követték el!

Szeged, 2009. Július 16. Dr. Bene Gábor S.

a Kárpáti Harsona munkatársa.