EDUKÁM! SOHASEM ÍRTAM MÉG VERSET.

Edunak persze sok barátja volt, akik most mind elõkerülnek majd.

Én viszont objektív okokból nem leszek jelen holnap az imán, de

vallom, hogy egy az Isten, így most imádkozom Eduárdo lelki üdvéért,

katolikus módon.

Igazollak majd.

Nem álmodtad a háborút, s mikor aratott

a halál, hûséggel szolgáltál egy ügyet

és vártad bimbózni a magyar rügyet.

Balról jöttél, de a nemzet megtaláltatott.

Pesti lakásban, vagy a szurdoki ház árnyán,

Szentlászló vagy Santa Cruz fölött,

ha törted is a nyelvet, de szívbõl jött szavak

és tiszta gondolat érlelõdött magyarokra várván.

Sokféle vér folyt benned, de nem voltak

hamis verseid sosem, csak belülrõl szóltak!

Lírába burkoltad a tisztesség arcát,

s mindig megvíttad az emberség harcát!

Beszélgettünk sokat arról,

hogy a halál nem válogat,

hogy az agymosás miatti

gyávulás csak bólogat…

És most….negyvenkilenc évesen

láttalak viszont…… véresen.

Mond szókimondó Eduárdo,

mégis te leszel a harcunkból hiányzó?

RÓZSA-FLORES EDUARDO (1960 - ) MAGYARORSZÁG
2007.10.14. 22:21

1960-ban születtem a Bolíviai Santa Cruz-ban, pálmafák, lajhárok, papagájok és indiánok között.

Édesanyám spanyol anyanyelvû, apám nyelve viszont az édes magyar.

Apu sûrûn és súlyosan politizált akkoriban.

Ó azok a 60-as évek!

Költözni kellett tehát. Chilébe.

Aztán jött a puccs.

Allende öngyilkos lett.

Mi meg megint odébb álltunk. Svédországba, egy ideig.

Hideg volt és unatkoztam.

Átjöttünk Magyarországra.

Nem volt annyira hideg, de itt aztán halálra untam magam.

Furán langyos volt és állott a levegõ.

Leérettségiztem a Szent László Gimnáziumban majd elmentem katonának.

Nem jött be.

Inkább dolgoztam.

Felvételiztem az ELTE bölcsészkárára és el is végeztem.

Az idõ tájt összeomlott az ancién regime.

Nem sírtam.

A magam módján szabad lettem...

Egy Barcelonai lapnak és a BBC-nek a tudósítója lettem.

Ilyetén minõségemben egy ideig rohangásztam a világban, Románia, Albánia, az Öböl, stb.

Aztán 1991-ben kikötöttem a rossz emlékû Jugoszláviában és belezúgtam a horvátokba.

Annyira, hogy nemzetközi brigádot szerveztem és fegyverrel kiálltam mellettük a Horvát Függetlenségi Háborúban.

A harcok alatt, Szentlászlóban, egy kelet-Szlavóniai kis magyar faluban, hazataláltam.

Ott lettem végérvényesen magyar.

A háború után hazajöttem.

Azóta írok.

Kutyám neve Tito.

Kedvenc kocsmám Pesten a Wichman Tamás-é, a Király és a Kazinczy sarkán.

A KAPU címû folyóirat fõmunkatársa vagyok, és szerkesztõként dolgozom a www.jobbik.net illetve a www.lelkiismeret88.hu portáloknál.

2004-ben kiköltöztem Budapestrõl Szurdokpüspökibe, egy mátraaljai, nógrádi faluba.

Gondozom a gyümölcsfáimat, hibátlan borospincém van, egy fél hegyoldalam, és pár értékesebbnél értékesebb új barátom.

A rögbi a kedvenc sportom.

És szeretem a kakaót.

Megjelent köteteim:
Mocskos Háború (1994)
Hallgatás Hadmûvelet (1996)
Meghaltunk és mégis élünk (1998)
Hûség (1999, háborús versek)
Állapot: Két háború között (2001, versek)
Disznóságok gyûjteménye (2003, miscelanea)
69 titok-versek szerelemrõl és egy magyarázat (2004, versek)

47 szufi vers (elõkészítés alatt. Megjelenés 2007 karácsonyán)

A 2002-es Magyar Filmszemle fõdíját a Fekete Ibolya rendezte CHICO címû nagyjátékfilm nyerte.

A film fõhõsének története kísértetiesen hasonlít az enyémhez.

És mégsem ugyanaz.

A film fõszerepét én alakíthattam.
A CHICO díjat nyert még Karlovy Varyban, Lagowban, Isztambulban és Berlinben is.

A CHICO-val kapcsolatos kritikák, cikkek és fotók, letölthetõ filmelõzetes!!!

Részem volt több dokumentumfilm elkészítésében is, pl. Séták Szarajevóban, Horvát szindróma, Magyarok a balkáni háborúban (1991-97, KAPU filmstúdió) stb.
Játszottam szerepet még a Bolsevitá-ban (1996), és a Vizualizáció (1997, Cseh Köztársaság) címû nagy játékfilmekben

de meghaltam egypárszor rosszfiúként a Kisváros c. tv sorozatban is.

Elõkészítés alatt van egy új játékfilm "Filthy War" címen.

A film forgatókönyve elsõ könyvem alapján íródott.

A "Filthy War" címû nemzetközi koprodukciós nagy játékfilmrõl bõvebb információt a www.mozgofilms.com oldalon található.

Amit persze nem írhatott bele a fenti életrajzába, az a magyar lelkialkata, az a baráti kézszorítása, az a jövõnkben való hite!

Hiányozni fog!