A gyilkosok romák, vagy cigányok voltak?

A gyilkosok romák, vagy cigányok voltak?

Enyingen soha ennyi rendõrautót még nem lehetett látni az utakon, s „csak” fokozott közúti ellenõrzést tartottak. Meg kéne kérdezni a „mindenre alkalmas Drazsét” hogy eddig ez, miért nem jutott eszébe.

Mert a veszprémi gyilkossági ügy és a romabûnözõk randalírozásai valójában nem most kezdõdtek. Személyesen tapasztaltam meg, hogy a kihívott rendõrautót ököllel verõ nagydarab és frissen szabadult roma… (mert ezek valóban nem cigányok, hiszen azok a cigányzenérõl ismertek!)…tehát, az emberi viselkedésre alkalmatlanná vált roma minden ütésnél ordította: Rohadt rendõrök! Kinyírlak benneteket, ha nem húztok el!

Elhúztak. Azt persze hozzáteszem, hogy még ki sem mertek szállni a kocsiból, pedig azért hívták ki õket, mert már egy órája terrorizálta egy csapat roma a szórakozóhely – már utcára menekült - közönségét.

Más alkalommal pedig a 60-80 fõs „hadserege” élén vonult be egy diszkóba a „helyi király” - egy õrzõvédõ cég roma tulajdonosa, aki vasággyal együtt sem lehetett több mint 80 kiló. Persze az emberei már kicsivel súlyosabb testalkatú bûnözõként – hiszen az õrzõvédõnek nem követeli meg a törvény az erkölcsi bizonyítványt – belépõt sem fizettek. Nekik fizetni rangon aluli. A jólismert felsõbbrendûségi tudattal bíró ”katonák” képtelenek voltak megvárni a sort, és mocskos szavak kíséretében félre lökdösték azokat, akik álltak a pénztárnál. Mindez a liberálisnak nevezett törvények eredménye, amely összetéveszti a szabadságot a szabadossággal. A roma pedig tudta jól, hogy csak a származására kell hivatkoznia és máris „megoldódik” minden. Az a néhány tisztességes cigány - aki ugye nem roma - ilyenkor persze lesütött tekintettel emlegette fel, hogy nem volt ilyen addig, amíg a hagyományos cigányvajda volt a közösség elfogadott és tisztelt vezetõje. A hatalombitorlóknak tehát ez az egyik fõ módszere: szétverni a közösségi hagyományokat minden népcsoportnál, mert a hagyomány veszély a globalista gazdák számára!

Szintén saját tapasztalatom, hogy egy más alkalommal, a „baráti társaság” mulatozása közben valamelyikük kitalálta, hogy egy magyar ellopta a nyakából (sic) a nagyapjától örökölt arany „kutyaláncot”, majd folyamatosan vegzálni kezdte a szórakozni vágyókat. Kereste, hogy kibe lehet bele kötni. A nagy nehezen kiérkezõ rendõrök láttán odaszóltak a fõnöknek, hogy ráb….ol még arra hogy besúgtál. A rendõröknek pedig odavágta egyikük: Szarok én rátok! Mire vágtok fel? Arra hogy pisztolyotok van? Olyan nekem is van! A döbbenet csak ezután jött. A parancsnok ugyanis megkérdezte tõle hogy: mit iszik? Nem rendõrként és nem kihallgatóként kérdezte. Dehogy is. Meghívta egy italra. Kérdezem én az államhatalom mai bitorlóitól, hogy: Milyen rendõrség ez? Kérdezem önöktõl is, hogy a rend védelmét látja-e el az a testület, amelyik csak a burzsuj- bolsi kormány védelmében tud határozottan fellépni, különösen az idõs és tisztességes nyugdíjasokkal, vagy a gyülekezési jogát gyakorló tömeggel szemben. Amely szervezet 70 éves „supernagyikat” tartóztat le, s gátlástalanul lövi ki a szemét fiatalnak és öregnek. Ávós módszerekkel hoz létre gyûjtõ állomást a közszolgálati Magyar Rádió udvarán és fiatal lányokat félemlít meg, rugdos, hajukat tépi és megalázza? Milyen testület az, amely nem a bûnözõk ellen veti be a droidjait, hanem a védtelen magyar polgárok ellen - akik jogosan kérik számon a demokráciát azokon -, akik elsikkasztották azt. Persze nem csak a demokráciát, hanem a közvagyont és a köznyugalmat is. Mert nem lenne ma Magyarországon ez a helyzet, ha nem dolgozott volna igen szívósan rajta az a politikai osztály, amely rendszerváltásnak hazudja az ország szétlopását és a késõkádári elitek – egyébként érdemtelen - meggazdagodását.

Most viszont a roma kérdés túlnõtt a politikai osztály törvénytelen manipulációinak kereteit, mert nemzetközi problémákat is gerjeszthet. Románia joggal vethetné fel, hogy állampolgárai a magyarnak nevezett kormány és maga hazugságállam mulasztásai okán, nincsenek biztonságban a mai belsõ-Magyarország területén. Ahogy a szlovák ultra nacionalisták kihasználták a hatalommániás kormányfõ súlyos hazugságait a fasiszta veszélyrõl, úgy születhet ebbõl is újabb dráma.

Állítólag a sérülést szenvedett Zarko Sesum szerb kézilabdázónak az édesapja a tulajdonosa Szerbia legnagyobb vagyonvédelmi és testõrcégének. Ha ez a hír komoly, akkor a sok régi, jól képzett katona, akik a boszniai háború idején etnikai tisztogatást végzõ csapat vezetõjének - Árkánnak - a testõrségébõl valók, nem fognak megállni Enyingig. Ha igaz, hogy az idõsebb Sesum kimondta: „Háromszáz kommandóssal megyek a fiam támadóiért! Azok, akik megtámadták a fiamat, nem fognak egykönnyen elmenekülni elõlem. Nem fogok a magyar rendõrségre várni!" Ám ha nem is történik meg a szerb „rendcsinálás” de a fegyverkezõ romák nem fognak megállni.
S mi lesz akkor, ha a következõ magyar gyilkosság után a magyar apák fognak össze és elhatározzák, hogy nem fognak a tehetetlen és párthadsereggé degradált magyar rendõrségre várni? Polgárháború? Lehetséges, hogy tényleg ez a célja Fletónak? Most látható módon belehúzott a rendõrség. Talán a tisztességesebbje arra gondolt, hogy most lehetne kicsikarni a valódi bûnüldözés jogi feltételeit a kormányból. Most lehetne leválasztani a bûnözõ romákat a cigányságról, akik maguk is csak szenvednek, mert a bûnök árnyéka rájuk is vetül.
A cigányságnak végre most, el kell határolódnia a romáktól, s nekünk is váltani kell. A roma legyen a bûnözõ szinonimája, hiszen a liberálisok ezt a kifejezést ellenünk, magyarok ellen találták ki.

Az országban minden cigánynak ki kell mondania, hogy elég a romabûnözésbõl! Az Enyingi cigányoknak különösen ki kellene állniuk! Az ottani alvilági körökben is félelmet keltõ, igencsak kemény, 100 -150 fõs – a börtönökben kigyúrt – romabûnözõkrõl el kell határolódniuk! Azokról van szó, akik még a fehérvári maffiaper egyik vádlottját, Abu Mohamedet is elzavarták a városból. A rendõrség is tudja, melyik benzinkútnál szoktak gyülekezni autóikkal ezek a bûnözõromák. Néhány szemtanú szerint most vasárnap este is vagy 10-20 kocsi állt a töltõállomásnál, s innen indultak „vadászni”. Lehetséges, hogy jó vadászatot is kívántak egymásnak?

Mindenki tudja a környéken, hogy kikrõl is van szó. Ám még a rendõrök is félnek tõlük, mert nem a hatóság mögött áll a törvény, hanem a nem létezõ fajgyûlölet elleni harcot segíti. Egyébként ezt a nemes harcot csak károsan befolyásolja az álszent liberalizmus: hiszen csak növeli, aki elfödi a bajt. Ha egy valóban kemény helyzetben fegyvert használ a rendõr, akkor – neki persze nem eshet le az azonosítója – és vizsgálatok sorozatára számíthat. Sõt még le is szerelhetik, ha valami olyan jogvédõ tenyerel az ügybe, aki csak távolról látott romát.Legfeljebb - a bûnözõkhöz még csak nem is hasonlító - tisztes cigányzenészeket ismeri közelrõl. Ilyenkor oda az állás, a kereset és mi lesz a családdal?

Nos, ez az oka annak, hogy hiába ismerik õket, de senki nem mer hozzájuk nyúlni. A helyi rendõrség csak arra büszke, hogy hány forintnyi közlekedési bírságot szedett be a magyaroktól. A romákat ugyanis még megállítani sem tanácsos, mert fegyvereik vannak, s pillanatok alatt csapatokban is tudnak támadni. Volt eset amikor – állítólag – pisztolyt dugtak a rendõr szájába, mert igazoltatásba kezdett és kíváncsi volt a csomagtartóra is. A végén örült, hogy megúszta és szolgálat után hazamehetett a családhoz. Erre mondta édesapám vagy harminc éve: amíg nem lesz olyan erkölcsi tekintélye a rendõrnek, mint a kakastollasoknak volt, addig mindig emelkedni fog a bûnözés.

Csakhogy, a kisrendõr számára is ott a vezetõ politikusi minta.

Ma tehát nemcsak a törvényekkel van alapvetõ probléma, nem csak a hazugságállam illegitim voltával, hanem a társadalmi mintakövetéssel is. Addig tehát ne számítsunk javulásra, amíg az összes bûnözõ nem kerül rács mögé! Ha kolompárnak, ha Gyurcsánynak, ha Sztojkának, ha Veresnek is hívják az illetõt! Ugye milyen egyszerû?

Szeged,2009-02-09 Dr. Bene Gábor S.

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 tiszteletbeli elnöke és a

A Kárpáti Harsona fõmunkatársa