Civil Nemzeti Csúcs

Dr. Bene G. : Civil Nemzeti Csúcs

Már túl vagyunk néhány csúcson. Negatív csúcsot értünk el az államháztartási hiányban, a GDP és munkabér arányában, az adóság csapda után fizetendõ kamat összegében, viszont szemkilöveõk általl mûködtetett hazugságállam törvénytelenségei az egekig érnek stb. Túl vagyunk a nemzetellenes szocialisták vezérének az álszent módon nemzeti csúcsnak csúfolt elõadásán is, ami a politikai színházasdi legnagyobb hazugságcsúcsa volt az utóbbi idõben.

A Civil Nemzeti Csúcs meghirdetõi egy közös tanácskozási és együttmûködési fórumot képzeltek el, ahol mindenképpen szükséges egy mûködési szabályzat kialakítása, hogy ne beszéljék szét a rendezvényt és ne záruljon az eredménytelenül, vagy csalódással.

A mûködési szabályzatot nem a koordinációs Bizottságnak, hanem a tagszervezeteknek kell kidolgoznia együttesen és rögzíteni, hogy az állampolgárok független önszervezõdéseinek, közös tárgyaló és konszenzuskeresõ fórumához hogyan lehet a szervezeteknek csatlakozni, mikor és milyen módon hozza a határozatait, kik jogosultak szavazni és melyek a rövid és hosszú távú céljai.

Ha a Civil Nemzeti Csúcs felvállalja a valódi rendszerváltás megvalósításának elõkészítési feladatait és nem lesz kirekesztõ az erõsebben nemzeti elkötelezettségû civilszervezõdésekkel szemben, akkor megindítója lehet a demokratizálódás és a társadalmi-gazdasági fejlõdésért, sõt a valódi alkotmányosság hagyományának visszaszerzéséért folytatott harcnak is.

A 2008. november 15-én tartott Civil Nemzeti Csúcson megszavazott Állásfoglaláson és Határozatokon kívül egy egész sor társadalmilag fontos és értékes javaslat hangzott el, amelyekre – az idõ rövidsége miatt – nem lehetett sem reagálni, sem beépíteni az Állásfoglalásba. Ráadásul még érkeztek javaslatok írásban is. A koordinációs Bizottság (milyen csúnya idegen kifejezés ez!) mindezeket úgy csoportosította, hogy öt tematikai pontban kerüljön a legközelebbi csúcs elé.

Ezek a pontok a következõk: Gazdasági-társadalompolitika, Intézményrendszer, Erkölcsi normák,Tájékoztatás, Átfogó stratégia.

1. Gazdasági-társadalompolitikai javaslatok a következõ kérdésköröket öleli fel:

Ökoszociális politikát/ Az állam által mûködtetett klíring elszámolást/ Termelési hitelek folyósítását/ A magyar érdekek elsõdlegességét szolgáló saját pénzrendszert / Szövetkezetek ösztönzését/ Állampolgári felelõsségi rendszert/ Helyi fejlesztõ rendszert/ Helyi pénzt/ A hazai termékek preferálását (buy hungarian); szeptember 21-et nyilvánítsák a magyar termék napjává/ Nemzeti szolidaritási alapot a szegények javára a jövedelmek 10 százalékának befizetésével/ Az IMF-tõl készenlétre kapott dollár milliárdok felvétele és felhasználása legyen nyilvános, a civil szervezetek ellenõrzése és jóváhagyása mellett történjék/ A civil szervezetek ellenõrizhessék a már folyó és a még tervezett nagyberuházásokat/ A munkaügyi pereknél a munkavállaló élvezhessen teljes körû védelmet/ Haszontermelõ állami cégek alapítása, a foglakoztatás növelése, az adóbevételek növelése (ezáltal a segélyek csökkentése), és a megtermelt haszon itthon maradása érdekében/ Dolgozói tulajdonú termelõ vállalatok létrehozása, ezek segítése/ Szociális szövetkezetek, értékesítési közös szövetkezeti vállalatok segítése/ Mezõgazdasági szövetkezetek, értékesítési és feldolgozási vállalatainak segítése/ Kamatmentes, halasztott visszafizetési hatályú pénzkölcsön alap létrehozása a kis, és középvállalatok, a szövetkezések, a haszontermelõ állami tulajdonú és dolgozói tulajdonú vállalatok támogatására/ A Nemzeti Bank - Magyar érdekeltségû és ne nemzetközi érdekképviseletû legyen.

2. Az intézményi rendszert érintõ javaslatok a következõ kérdésköröket érint:

A magyarországi politikai és gazdasági intézmények elsõsorban magyar érdekeket

képviseljenek/ Az Ogy. képviselõk felelõssége és visszahívhatósága/ A választási törvény megreformálása/ A parlamenti és önkormányzati képviselõk csak magyar állampolgárságúak lehessenek - ezt a választási törvényben kell megváltoztatni/ Visszaszerezni a népképviselet érvényesítését/ Alkotmányozó nemzetgyûlést összehívni új alkotmány kidolgozására/ A formális demokráciából a részvételi demokrácia felé lépni/ Kétkamarás parlamentet/ Ne listás képviselõválasztást/ Az országgyûlésben ne legyenek frakciók, minden képviselõ megbízatása szerint szavazzon/ Csökkentsék a képviselõk számát/ A képviselõk szigorúan számoljanak el juttatásaikkal/ A következõ országgyûlési és önkormányzati képviselõválasztás során a jelölteknek ne kelljen ajánlószelvényt gyûjteni/ Elõrehozott választásokat, politikai váltást/ A parlament oszlassa fel magát/ A szavazatokat kézileg számlálják össze, ne géppel/ Párt független, szakértõi kormányt/ A pártok pénzügyi finanszírozását (az adófizetõk pénzébõl) az állami költségvetésbõl alkotmányos eszközökkel haladéktalanul el kell tiltani/ Mindazokat el kell számoltatni, akik 1990-tõl a nemzeti vagyont bármely úton, áron alul szerezték meg/ Támaszkodnunk kell mindazon csalódott politikai pártok szimpatizánsaira, akik felelõsséget éreznek egy politikai pártoktól mentes társadalmi szervezõdés keretében létrehozandó új országgyûlés felállítására.

3. Erkölcsi normákra irányuló javaslatok:

Visszaszerezni az erkölcsi hitelt/ Visszaélések szankcionálása, közös erkölcsi normál elfogadása/ A pártok, alapítványok, társadalmi szervezetek, ingatlanjait, s újonnan épült üvegpalotáit zárolni kell. Minden olyan ingatlant vissza kell adni az államnak,

amelyet erkölcs rombolóan, kiváltságos módon, politikai döntés útján vettek birtokba/ Helyreállítani a politika becsületét/ Meghirdetni azt az új szellemi és szakmai értéket, amely szempontjai közül számûzi az ideológiáknak és a politikai irányzatoknak való megfelelést/ Okos, hozzáértõ, jóérzésû emberekkel összefogni a köz javára/ Odafigyelni egymásra, és arra összpontosítani, ami összeköt;/ Cselekedni a dolgozó emberért/ Emberi tisztességet, erkölcsös magatartást, õszinteséget, tisztakezûséget/ Szolgálat legyen a tisztség/ Megtanulni a jövõben gondolkodni/ Kötelességtudat a Jézusi odaadás és önfeláldozás szellemében/ Lelki összehangolódást: rajtunk múlik az eredmény/ Észrevenni a jeleket/ Elhatárolódni a provokátoroktól, a randalírozóktól/ radikalizmust a társadalmi érdek szolgálatában/ Komolyan, keményen dolgozni/ Nem szabad az elzárkózás szellemében élni, együtt kell mûködni minden jó szándékú társadalmi szervezettel, magánszeméllyel/ Csak a széleskörû összefogása vezethet ügydöntõ eredményekre/ Társadalmi kontroll az intézmények felett;

4. Tájékoztatásról szóló javaslatok kérdésköre:

Független, erkölcsrombolástól mentes, nemzeti médiát/ Korrekt tájékoztatást a társadalom véleményérõl, a civil mozgalomról/ Új és szigorú sajtótörvényt!

5. Átfogó stratégiai javaslatok:

6. Civil nemzetstratégiát az országgyûlés elé/ Társadalmi-gazdasági tárgyalásra kényszeríteni az országgyûlést/ Szabadságharcot 1956 mintájára/ Nemzeti függetlenséget a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben/ Nemzetépítést a civil társadalommal/ Megszervezni a célrendszert. Javasoltok között szerepeltek akciók, közös fellépések is például az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak támogatása a Hospinvesttel, és mindenféle privatizálással szemben és végül

vizsgálják felül a gépjármûvek jelenlegi fizetõ parkoló rendszerét;

A legfõbb rövidtávú célnak azt kellene kitûzni, hogy a civil csúcs álláspontjával ellentétes pártpolitikai vagy hatalmi döntések ne születhessenek, sem a mindenkori Kormányban, sem az Országgyûlésben. Ennek a feltétele nem egy új alkotmány, hanem a hagyományos magyar közjogi gondolkodáson alapuló ún. alaptörvény tervezet megalkotása, amelyet társadalmi vitára bocsájtva lehetne népszavazással elfogadni.

Mert a valódi magyar alkotmány – ellentétben a 49.XX.Tv = ál-alkotmánnyal - egy, az idõk kezdetén elindult szerves jogfejlõdés eredménye és nem módosítható, hiszen törvények, szokásjogok, hagyományok és ezek erkölcsi elveinek összessége, kivonata. A valódi magyar alkotmány nem elavult és nem feudális, hanem erkölcsös és modern a legnemesebb értelemben. Példát mutat a romlott világnak, a közjó, a tulajdonlás, a méltányosság, az igazság és a kiegyensúlyozott hatalommegosztás kérdésében. Aki a valódi magyar alkotmányosság ellen emel szót, az a magyar lelkiség és a megmaradásunk ellen teszi azt.

Remélem, a Civil Nemzeti Csúcs nem tartozik ezek közé!

Szeged.2008.11.27. Dr. Bene Gábor S.

Utóiratként idézem Halász József kicsit bonyolultabb megfogalmazását a háromszintû jogrendszer lényegérõl.

(Ez utóbbi Molnárfy Tibor hatalmas jelentõségû felfedezése.)

"A Teremtõ elvégezte helyettünk a legnehezebb feladatot: az alap meghatározását. Ezt adta nekünk a Szent Koronával, ami örök és változtathatatlan alapként, a nemzet és az ember szabadságát, annak feltételeit és védelmének kötelezettségét jelenti. Ez tehát az Alkotmány.

Ennek örökkévalóságát néhány tíz- vagy százezer év bizonyította.

Az ember egyre több isteni tudást ismer meg és vesz alkalmazásba. Azért, hogy ezek ne legyenek ellentétesek az ember és a természet életjelenségeivel, egy adott történelmi idõszakra meg kell határozni az Alkotmány alapján az egyes élethelyzet-csoportokra az irányelveket. Ezért ez az Alaptörvény. Ilyen volt az Aranybulla. Tehát nem alkotmány, mert visszahivatkozik egy õt vezérlõ alapeszmére (Alkotmányra), a Szent Koronára.

Mivel az emberi együttélés sokrétû, az Alaptörvény irányelveit ki kell fejteni. Erre vonatkoznak az eseti szabályozások, a törvények, amelyek részben mellé-, részben fölérendeltek egymásnak."