A világválság apropóján

A fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kamatmanipulációk megfertõzték a világgazdaság értéktermtõ reálszféráját és létrehoztak egy olyan mértékû pénzügyi lufit, amelynek a hatása hosszú idõn át meghatározza a jövõnket. Az amerikai elnökválsztás éppen most mutatta meg a világnak, hogy a politikai színház és a pénzvilág viszonya milyen természetû. Az ún. választásokon ugyanis a szavazópolgárok kb. 32-33 %-a vett részt, s így a megválasztott elök mögött, maximum a polgárok 16-17 %-a áll csupán. Ha ez így van, akkor milyen alapon beszélnek többségrõl? Mert a többség azért nem megy el szavazni, mert tudja, hogy mondenképpen a pénzhatalom ember kerül az elnöki székbe, azaz a bankok gyõznek! A probléma kapcsán vetõdött fel bennem a gondolat, hogy nagyvonalakban áttekintem a bankszféra egyik alap kérdését a kamat kialakulásának történetét.

Az Isten törvényeinek egyike, amelyeket Mózes hirdetett ki Izrael népének a Sinai hegyen: „Ha pénzt adsz kölcsön ...., ne vess reá uzsorát." A katolikus egyház s
zámtalan korai szinódusán erõsítették meg a kamat tilalmát. Azonban a Konstantin által 313-ban megalkotott türelemi rendelet hatására az egyház egy jó ideig csak a klérusra korlátozta a kamattilalmat, s ez valójában utat nyitott a kamatszedés gyakorlatának. Kálvini reformáció viszont - az ezerötszázas évek közepén - megengedi a kamatszedést, ha az összhangban áll a méltányossággal mert Kálvin szerint: ha a kereskedõ nem törekedhet nyereségre, akkor lehetetlenné válik.

Kálvin János kijelentette, hogy: „A pénz arra való, hogy gazdasági tevékenység által szaporodjon."
Ez a kufár szellemû gondolkodás indította "fejlõdésnek" a kapitalizmust az angol nyelvterületen.
Nathan Rothschild mondta, "Mindegy, hogy milyen bábu ül Anglia trónján, amíg én kezelem a pénzüket, addig azt kell tennie, amit én akarok." Mindez a waterloi csata után történt, amikor egy tisztességtelen pénzügyi válság elõidézével szert tettek az Angol nemzeti bankra. (Vajon a mostani pénzügyi válság mennyire szolgálja a tökekoncentrációt ? S a pénzhatalom kezében összpontosuló zsarolási lehetõség mennyire fogja eladósítani az eddig stabilnak tûnõ államokat és azok "nemzeti bankjai" mikor kerülnek láthatóan is Nathan Rothschild utódainak zsebébe?)

XIII. Leo pápa 1891-es „Rerum novarum" kezdetû szociális enciklikájában úgy beszél a „jóllakathatatlan kapitalizmusról", valamint az uzsora veszélyeirõl, (a mindent elnyelõ uzsorát ki kellene küszöbölni ) hogy eközben a kamattilalmat nem állítja vissza.
Valójában a keresztény civilizáció hozta létre a modern kapitalizmust, megerõsítette a kamatszedés lehetõségét és szakított az õskeresztény kamatellenes hagyományokkal. Az iszlám viszont nem fogadta el mindezt és mentesebb maradt a kufárság szellemétõl. Talán ez a legfõbb oka annak, hogy XXI. sz. kufármédiája - karöltve a pénzmanipulációs háttérhatalommal - kikiálltotta terroristának és a mûvelt világ ellenségének a muszlimokat.
A helyzet 2008-ra megérett változtatása, s különösen a pénz- és a földtulajdon rendszerére nézve lenne szükséges új és használható megoldásokat kitalálnia a közgazdászoknak, filozófusoknak és magának a katolikus egyháznak is. Ha javasolhatom Siklaky István, Drábik János és Varga István munkáit, valamint a Szentkorona eszme kipróbált erkölcsi és jogi alapjait, különös tekintettel a tulajdon és a birtok elhatárolására, s bevált technikáira.
A fenntartható fejlõdés hazugságai, a pénzmanipulációs rendszer luftballonjai után az értékteremtõ és természetmegóvó gazdaságnak kellene a gondolkodás homlokterébe kerülnie, s a pénz szerepének bonyolult helyzetét kellene visszaredukálni a valódi értékjel és csereeszköz szintjére, még mielõtt késõ lenne.

Héviz.2008.11.08 Dr Bene Gábor S.